Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Nyolcadik fejezet - II-ik korszak 1682–1889 - Egyházi viszonyok 1682–1790 közt - A selmeci evangelikus egyház szervezkedik, iskolát nyit - A jezsuiták óvástétele - Tököly biztosainak intézkedései az evengelikusok javára - Az evangelikusok papokat, tanárokat választanak

szabad vallásgyakorlatot biztosítottak, már tavaszszal 1682-ben nyíltabban léptek fel s nyilvános isteni tisztelet berendezéséről s az iskola megnyitásáról gondoskodtak, mely szándékukat április 5-én tudatták a tanácsesal, nehogy vallásukat esak titkon s rejtekben látszassanak gyakorolni. Kérik a Kayser-féle házat a benlakóktól kiüríttetni s azon eredeti célra, melyre a császár által megerősített végrendeletben volt szánva, evangelikus papok lakására fordíttatni, mit ha mindjárt meg nem kaphatnak, más helyiségről lesznek kénytelenek gondoskodni ; mert bár Selmecbánya az országgyűlési törvényekben nincs is említve, ők ügyöket nem tartják veszettnek, tovább fogják keresni a császárnál s a legközelebb tartandó országgyűlésen. melyre ő felsége által is utasíttattak. Az evangélikusok az isteni tiszteletet április 6-án Clementis (most Vnucsko-féle) házban, mégis tartották. A lelkészi teendőket alkalmasint Augusztini Illés, kiről fent 101-ik lapon szólottunk, a kántorit, mind a két egyházban Colostomus, volt városi aljegyző végezte. Az iskola az Ujfalusi-féle házban nyittatott meg, melyben jelenleg akad. vegytani műhely van s vegytan adatik elő. Ugyanazon hó 8-án jelenti a bíró, hogy előtte való napon (7-én), nála megjelent P. Ladner Ignátz, vicesuperior egy néhány katholikus egyházi taggal s óvást tett az ellen, hogy az evangélikusok egy papnak beigtatásával április 6-án a Clementis-féle házban nyilvános isteni tiszteletet tartottak ; ünnepélyesen tiltakozott az ellen, hogy a pap tegnap öt gyermeket keresztelvén, a szerzetes atyák plébánosi tisztébe avatkozik, holott az evangélikusok csak arra kértek engedélyt, hogy imádkozás végett összegyülekezhessenek. Április 10-én pedig és 12-én P. Schröder Károly superior, kit az érsek besztercei és selmeei plébánosnak nevezett ki, személyesen jelenvén meg a tanácsülésben, kérdi az összegyűlt evangélikusokat, vájjon a legutolso országgyűlési vallástörvény ellen ők is tiltakoztak-e, vagy azt el-