Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Hetedik fejezet - Interregnum 1674–1682 - Soproni országgyűlés. A selmeci evangelikusok sérelmei

oda utasította, hogy a bujdosók segélyére nyíltan keljen fel, mit az meg is tett, hadait Magyarországba indította, de Teleky és Tököly viszálykodása miatt nem nagy sikert aratott. Tököly maga szerencsésebb volt. Ónod, Kassa magát 1682. augustusban, utóbb Eperjes, Lőcse, Tokaj, végre september 11-én a Kohári által hetekig hősileg védett Fülek is meg adták, mely utóbbi helyen őt Ibrahim, budai basa a fejedelmi jelvények átadása mellett a zultan nevében FelsőMagyarország királyának nyilvánította, mely címet hoc munus judicatus amplius admissus est, quaravis in distributione officiorum minorura civicorum inter utriusque religionis incolas et concives reeta aequalitas observata sit, et defaeto observetur, tacendo de eo, quod a multis jam annis nullus cvangelicorum, sit licet de optimis qualitatibus et experientia, praeeipue patriae íilius, sed majori ex parte extranei et peregrini, ad aliquod officium a ut servitium camerae, fodinarum et alia, admissi et promoti sint. Et licet loci ejusdem Jesuitae speciose sese excusèrent, se neminem Eglicorum ad amplectendain religionem Catbolicam cogéré et adigere, contrarium tamen e diamet.ro ineolae Eglici experiri debent., dum nemo novorum conjugum (exceptis paucis, qui juri suo prospicere aut donis praevalere potuerunt) copulae admissi sint, nisi prius religionem Catlioücam amplexi fuissent, quod de praesenti etiam praedicaretur. Idem quoque fieret cum puerperis, introductionem solitam sollicitantibus. Non minus hucusque practicatum fuit damnuin publicum Suam quoque Mattem et regnum occasione emolumenti fodinarum concernens, ubi videlicet metalli sectores seu operarii Eglici, quorum quam plurimi ab ipsa juvénilité usque in ex írem a m et summám senectutem atque caniciem totum vitae suae tempus in laboré omnium gravissimo et periculosissimo consumsissent, et explevissent, ac ex eo mansiones quoque suas et liabitationes tixas et constantes Scbemuicii et aliorum locorum illorum, ubi fodinae auri et argenti haberentur, sibi fecissent, qui non solum tempore benedictionis, verum etiam sterilitatis fodinarum constanter in locis perseverassent, unice ob religionem Eglicam, non curato ipsorum continuis temporibus utili et fructuoso, quamvis durissimo laboré, senectute et canicie, omnes ferma et singuli, non minus alii quoque omuis generis labori circa montana et res fodinarum addicti, quin Catbolicam confessionem amplecterentur, a tali laboré dejecti et