Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Ötödik fejezet - Egyházi viszonyok 1600–1673-ig - Politikai állapotok

ellen megvédje, a legnagyobb áldozatokkal sem szerezhete, legutól a fejedelemségeért hősiesen vivott harcban maga is elesett; a fejedelemségért Kemény János is, ki azt már Lipót segítségével akarta elnyerni. hasztalan küzdött ; a fejedelmi székre a török kegyelméből a gyönge jellemű s hatalmú és tekintélyű Apaffy ^Mihály jutott, kitől, mert némely tanácsosai a császári ministerek zsoldjában állottak, nem igen lehetett tartani ; a gyalázatos vasvári békekötés után a török is másfelé lévén elfoglalva, magát a magyar ügyekbe nem igen árthatta : a jezsuiták s velők egy húron pendülő, egy úton járó német ministerek elérkezettnek vélték az időt Magyarországban is kivinni, mi a Habsburgiaknak — Németalföldet kivéve — a spanyol birodalomban s cseh és német örökös tartományokban sikerült, — a nemzet szabadságának elnyomásával, a p r o t e s t a n t i s mu s kiirtásával a kény uralmat s a k a t h. e g y h á z e g y e d ü 1 i ural m át megalapítani. E cél kivitelére minden eszköz jó volt; semmitől sem rettentek vissza; szerintök különben is finis sanctificat media. A módokat, hogy lehetne Magyarországot leigázni, még II. Ferdinand alatt, midőn Bethlen szorongatá, egy okirat szerint, melyet Hormayer, volt császári oklevéltáros, a bécsi császári oklevéltárban talált s egyik művében közzétett, egy államtanácsban .a spanyol király követe fejtegette, a spanyol királyságot állítva példányul, mely többféle korlátoltságból legutól korlátlan kényuralomra vergődött. „Idegen kormányzókat — szól az okirat, — tulajdonkép idegen sereggel idegen parancsnokokat — kell az országba küldeni (milyenek utóbb I. Lipót alatt : Spankau, Spork, Kobb, Karaífa et hoc genus alii voltak), kik a magyar népet törvény és jogellenesen ezer ineg ezer módon sanyargassák, gyötörjék, kínozzák ; az segélyt és jogorvoslást sehol se találjon s lia panaszával a császárhoz fordul, ez oda nyilatkozzék, hogy a sérelmekről semmi tudomása, s mit