Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Hetedik fejezet - Interregnum 1674–1682 - Tököly Imre támadása

ban m gr. Höher Mátyás tartott. Ez Selmecen született s végezte a gymnasinmi tanpályát, azután Wittenbergbe ment, hol egy értekezést írt: De existelitia et quidclitate Theologiae naturalis. Hónába visszatértével úrvölgyi tót, aztán körmöci német diaconus lett ; de innen a katholikus vallás elleni heves kifakadásai miatt elóbb, 1670-ben Eperjesre, két évvel később pedig gróf Volkra üldözései elöl Erdélybe kényszerült menekülni, honnan udvari papjául Tökölyvei tért vissza hónába. — Hogy Colostomus valót írt naplójában, a városi jegyzőkönyv is bizonyítja, melyben octóber 25-eről az van írva, hogy a kath. atyafiak Sayetz Ábrahám szószólása mellett a városi tanácstól, melynek élén Rinko Ferenc, kath. bíró állott, kívánták : hogy nekik vallásuk gyakorlására, isteni tistelet tartására, gyermekeik tanítására alkalmas hely jelöltessék ki; lelkészeik s tanítóik számára némi díj szolgáltattass ék ki a városi pénztárból, a harangok használata m ege ngedtessék; miből következtethető, hogy a katholikusoktól mind a templomok, mind az iskola csakugyan elvétettek s evangélikusoknak adattak át. Reuter ev. tanácsos kivánja, hogy a katliolikusok kívánságaikat Írásban terjeszszék be, épp úgy fognak választ is kapni ; addig pedig az határoztatott, hogy a jezsuiták által hátrahagyott házi bútorok s templomszerek összeirassanak s biztos helyre eltétessenek, mi pedig az evangélikusokat illeti, ezeknek kiszolgáltattassanak. Még mielőtt a katliolikusok ügye elintéztetett volna, Tököly Szent Keresztnél, vagy a fentebb említett Parschitzius története szerint Uj Heunál (Neu Heu) Dünnewald, Würben s PálfFy hadai által megveretett, s elhagyva a bányavárosokat, melyeket a császáriak visszafoglaltak, a detvai szoroson át Rimaszombatig vonult vissza telelni, annál hajlandóbb elfogadni a Szelepcsényi érsek által felajánlott fegyverszünetet, mert már értesíttetett, hogy XIV. La-