Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Hetedik fejezet - Interregnum 1674–1682 - A selmeci evangelikusok templomok, iskola, papok és tanítók nélkül. Az ev. istentisztelet betiltva. Augustini Illés ev. pap titkon jár a városba vigasztalni a híveket

facta". A Kayser-féle ház, melyben az evangélikusok a papok távozta után összegyülekeztek, énekeltek, imádkoztak, postillákból beszédeket olvastak. Rinko bíró parancsára lepecsételtetett; s midőn ez erőszak ellen 1674. jan. 21-én folyamodtak, s szabad ég alatt akartak isteni tiszteletet tartani, börtönnel. bilincscsel s katonasággal fenyegettettek ; mikor Szitnya hegyén gyűltek Össze ájtatoskodui, szétugrasztattak. Ha valamely áruló feljelentése folytán kitudódott összejövetelük, katonaság küldetett rájok, mely nemcsak szétverte a gyülekezetet, hanem a férfiakat s nőket rablók módjára megrohanva, pénzöktől s ruhájoktól is megfosztotta. A mely gazda a városban megengedé, hogy házában vallásos gyülekezések tartassanak, megbírságoltatott. A keresztelést. esketést, avatást, temetést jó stóláért a jezsuiták végezték. Sok esetben csak olyanokat eskettek meg, kik vagy magok áttértek, vagy megígérték, hogy gyermekeiket kath. vallásban fogják neveltetni ; mit különösen bányamunkásoknál alkalmaztak, kik különben is ott, hol kincstári tisztek bírtak befolyással, csak úgy kaptak munkát, lia áttértek. Ily állapotban volt az egyház több éven át templomok, iskola, lelkész s tanítók nélkül, nyáj — pásztor nélkül; buzgóság az ősi vallásért, — a szent lélek tartotta össze! Egy evang. pap. Augustini Illés (Aug. János, Dubnici papnak fia) a wittenbergi egyetemről visszatérvén előbb mosóci, később illavai tanító s emitten 1669. óta káplán is, elkerülve a száműzetést, e nyomorteljes években Szitnya környékén, hegyeken és falvakban tartózkodott. Néha parasztruhába öltözve háti kosárban gyümölcsöt, vagy más élelmi szereket hozott a piacra, melyeken túladva, titkon szolgáltatta ki a híveknek az úrvaesorát; vigasztalt, bátorított, ne csüggedjenek el, jöhetnek s jönni fognak jobb idők ! Soká kellett várakozniok ; s midőn jöttek is, nem volt bennök nagy köszönet! Az iskolai épületben, mint látszik, Marci J á-