Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Hatodik Fejezet - Iskolai viszonyok 1600–1673 közt - Mr. Schön Gáspár és collegái: Parschitzius Kirstóf, Buchholz György - Az iskola legfoglaltatik, a tanárok száműzetnek

zöljük egynehánynak címet, mint azokat Klein, Nach­richten II. f. 71. lapján elősorolja. Conrectorúl Schön oldalán 1670. óta Parschi­t z i u s Kristóf működött, rózsahegyi születésű, Par­schitzius Dánielnek s körmöcbányai hírneves igazga­tónak öcscse, ki ide Körmöcbányáról hivatott, mi­után tanulmányait a rostocki és wittenbergi egyete­meken bevégezte, mely utóbbi helyen több értekezést adott ki.*) Későbbi igazgatói és irodalmi működésé­gyak jók voltak, szőrszálhasogató thesisek, fogárd kérdések feltevésére s azok ügyes megfejtésében és megoldásában el­meélnek megmutatására ; azonban kérdés, vájjon ily vitatko­zásoknak volt e más hasznuk, mint hogy a vitázok eszüket fitogtatták. De voltak gyakorlatibb tárgyúak is: De civitate. De liberalitate. Positionum Theologicarum Decas 1. De theo­logia in genere. 16(!8. Selmecen megvitatva. Positionum Theo­logicarum Decas II. De Theologiae Principio seu Scriptum Sacra, quam Deo ter Optimo Maximo Auxiliante Sub Prae­sidio Yiri Juvenis, Praeclarissimi nec non Doctissimi Du. M. Casparis Schön Eperiessino Hung. in alma ad Albim Academia hactenus Fac. Philosoph. Adjuncti ; Lycei Schem­uit. Pectoris Primarii : Publice pro Viribus Defendendam Re­spondens Georgius Buchholtz Cibinio Hung. p. t. Ly­cei Schemnit. Substit. Tertiae Curiae Collega suscepit, Anno Salutis recuperatae 1668 die April. (E cim „Régi magyar könyvtár"-ból vau véve. melyet lbBö-hen Szabó Károly adott ki.) Könyvtárunkban mindezekből semmit sem találunk. Po­sitionum Theologicarum Decas III. De Deo ejusque adtribu­tis, quam in L y c e o Schemniciensi disputabunt publice Anno quo CoetUs orthoDoXUs teMpLo egebat,, (= 1670) die 7. Fe­bruarii. Praeses M. Caspar Schön, Rector. Primär et Respon­dens Andreas Lipko Eper. Némely értekezés czimlapján, kü­lönösen a Selmecen készülteken „lyceum" nevezet áll, mi csak annyit jelent, hogy az iskolában bölcsészeti tárgyak­kal is foglalkoztak. Ily tanintézetek Hollandiában, de itt-ott Németországban is, lyceumoknak vagy atheneumoknak is ne­veztettek. Rezik Gymnasiologiában egy helyütt a privigyei gymnasium is lyceumnak mondatik. Iskolánknak lyceum elnevezése, miről alább illető helyen fogunk szóllani, ujabb­kori eredetű. *) Ilyenek: Dissertatio Philologico Theologica deBaptismo Christi, ex Matth, cap. III. v. 16. 17 conscripta, et cum censura Venerab. Facultatis Theologicae Wittenbergensis, typis ibidem

Next

/
Thumbnails
Contents