Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 16. sz. (Selmecbánya, 1883)

Előszó

nyújtott volt a kormány tanintézeteiről. Mi kívántatott, a meglévő adatokból hirtelenében összetákoltuk, s December hó végén lekíildtük Békés-Csabára. Onnan a dolgozat csakhamar visszakerült azon felszólítással, hogy azt, mivel igen sok érdekes adatot foglal magában, másoltassuk le a kerül, oklevéltár számára, vagy, mi célszerűbb, tegyük közzé az évi értesítőben. Sem azt, sem ezt, nem tehettük. Azt nem, mert feleslegesnek tartottuk, a mennyiben legalább az 1839-ig terjedő adatok már megvannak azon jegyzőkönyvben, mely amaz évben bold. dr. Szeberínyi János suprens által megejtett egyházlátogatás alkalmával szerkesztetett a lyceum állapotáról; emezt pedig azért nem, mert említett célra nagyon hiányosnak találtuk, de készeknek nyilatkoztunk azt is megtenni, mihelyt a hézagokat pótolnunk sikerülend. Az oskolai jegyzőkönyvek 1739-ben kezdődnek Turcsányi Dávid igazgatósága alatt. A tanulók nevei jegyezvék fel bennök s az osztályokban heten kint előadott, tantárgyak. Ki Turcsányi után következett, Grazsur, 1747-ben némely jelentősb eseményeket is kezdett feljegyezni az oskola életéből, mit utódai is tettek, hol kisebb, hol nagyobb mértékben. E kütforrásbó! tehát biztos adatokat meríthettünk, de csak XVIII és XIX-ik századra vonatkozókat. Az egyházi oklevéltár is csak ilyeneket szolgáltat. Régibb jegyzőkönyvek itt sincsenek; oklevél is, mely előbbi századokra fényt derítene, nagyon kevés. Be nem érve avval, mit régibb korról akár kéziratos (Vadász, Bello, Bankó és Krcsmáry-féle) évkönyvi jegyzetekben, akár Burius (Micae), Schmal (Vita ev. superintendentum et Adversaria ad illustrandam históriám eccl. ev. hungaricam pertinentia), Rezikius (Gymnasiologia, kézirat), Ribini (Memorabilia Eccl. Aug. Conf. in Hungaria I, II), Klein (Nachrichten von Lebensumständen evang. Prediger I, II, III), Kachelmann (Geschichte der Bergstädte 1—4 füzet) s mások műveiben, Kanka Dániel és Rojko János selmeci ev. igazgatók program m jaiban olvasunk; s tudván, hogy I. Lipót alatti vallás üldözésig az egész város evangelikus volt, a városi tanács, kizárólag ev.