Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 16. sz. (Selmecbánya, 1883)
Harmadik fejezet: - Egyházi viszonyok 1528-1600-ig
sacramenta proprie apellari posse, nec hunc titulum inventis hominum et superstitionibus, qualis est uuctio poritificia, communicari debere. Hic etiam rniramur, cur ad versarii de coujugio tarn pugnantia dicaut. Cum enim id aliquando inter sacramenta recenseant, paulo post sacerdotibus prohibent et in genere ita contemuunt, ut con juges in statu imperfectionis vivere dicant. Quod si autem sacramentum dici debet, jam non solum res coucessa est, sed etiam necessaria omnibus homiuibus, nec sacerdotes ab hoc genere vitae segregandi suut, sicut nec a baptismo aut a coena domiui. Si vero est status imperfectus, ut illi ipsi loquutur, sacramentum uequaquam esse potest. De coena dorn in i et hic articulus unus est ex praec'puis. Est autem coena domini Ceremónia a fil ío Dei institut», in qua sub pane et viuo exhibetur verum corpus, ac verus sanguis Christi, ut credentes fidem suam confirment et ad gratiarum actionem, dilectionem proximi aliaque Deo grata officia impellantur. Quuni autem haec Ceremónia supra modum polluta ac lacerata sit, diserte affirmo. me improbare et abominari teterrima illa monstra pontificiorum, verbi gratia. missa m pontificiam. ademptionem calicis, adorationem, inclusionem, circumgestationem panis et transsubstantiationem, affirmoque haec ipsa portenta, horribili audacia. sine omni verbo Dei in Eccliam pervasisse, et propterea iram dei cumulari, et Turcas tanta felicitate et successu uti. nos vero tot malis premi et affligi*). *) Az evangélikusok azt hitték, Isten a törököt az emberek büntetésére küldte, mert tiszteletétől eltérve, bálvány imádáshoz fordultak (Maria és szentek imádása cf. Derecskey XI.); a katholikusok meg: azért küldte, mert az emberek az Istenanyát tisztelni megszűntek és az eretnekségek mindinkább elterjedtek. innen az Isten haragja ! Furcsa nézetek, de való, így volt. s e téves nézetben leledztek az emberek még a 17-ik században is. E nézetnek ád kifejezést Zrin>i Miklós, a költő is, midőn Zrínyiaszában Suleimant az „una salvifica"-tól el s több felekezetre szakadt, ennél fogva bűnbe merült, magyar nemzet megbüntetésére küldeti.
