Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.
A beszterczebányai ev. gymnasium mint egyházi intézet 1678-tól a legújabb időkig.
89 Végre pedig bölcseleti* és erkölcsi következtetések vonattak le s szedettek ki az olvasottból („porismata et consectaria moralia"), hogy igy az erény utáni buzgalom fölserkentessék, s a tanulók életbölcsességre taníttassanak. — Az 1699/700-iki tanévben Burius Justinus olvasását befejezni szándékozott, s Suetoniusra vagy Valerius Maximusra akart átmenni. Kedden a költészettan tárgyaltatott, még pedig oly módon, hogy először a tanulók a leczkére feladott vers- és költészettani szabályokat felmondották, azután költészeti gyakorlataikat felolvasták és kijavították, melyek többnyire classikus költők egyik vagy másik helyének vagy kisebb nagyobb művének utánzásából állottak („erercitia imitatoria sive parodiae"); továbbá elővétetett valamely költő, és verstani, logikai, s tárgyi magyarázatnak vettetett alá; végre pedig útmutatás adatott a magyarázott költemény nyomán elkészítendő utánzat megírására. E gyakorlatoknál alapul szolgáltak Ovidius alagyái és Virgilius költeményei, az 1699/700-iki tanévben pedig Horatius lyrai versei. Később Burius más költészeti fajokra is szándékozott átmenni, („cum I)eo et die"), de az előbbiekre mint hasznosabbakra és szokásosabbakra időről időre folyton visszatérni akart. Szerdán ezen osztály növendékei, kiknek nagyobb része a theologiához készült, a héber nyelv elemeit tanulták. Tankönyvül Schickhard nyelvtana használtatott, kipótoltatván a hiányos vagy hiányzó részletek Trost, és Vasmutli könyveiből s Buriusnak saját észleleteiből (,,et ex nostris observationibus"). Csütörtökön a szónoklattan taníttatott, előadatván az úgy nevezett syntnxis elegáns, a körmondatokról, szóképekről és alakzatokról szóló tanok, és a szónoklati szabályok elemi része s átnézete'); mind ez az iskolában tollba mondatott, és megmagyaráztatott, a növendékek által pedig otthon emlékeltetett. Pénteken a szónoklati szabályok begyakorlására zármunkák készíttettek, melyek vagy valamely átvett olvasmány utánzásából („exercitia imitatoria ad aliquem librum vei caput auctoris classici pertractatum"), vagy pedig kisebb elbeszélésekből s leírásokból állottak („exercitia progymnasmatica narrationum et descriptionum"). Ezeknek tárgyát a tanár előbb röviden elmondta, úgy hogy a tanulók feladata volt a kapott anyagot kikerekített és kibővített szónoki alakba önteni („exercitia amplifkatoria"). Az érettebb növendékeknek megmondattak nagyobb kidolgozandó beszédek themái és fölosztásai s utasitás adatott a közhelyek („loci topici") helyes használatához. A kidolgozott munkálatokat Burius részint sajátkezüleg kijavította, részint élő szóval elmondta róluk észrevételeit, s jegyzéket vezetett róluk. Szombaton Dietericus kátéja magyaráztatott gyakorlati intések hozzácsatolásával ; ennek bevégzése után a szentírás könyveibe való bevezetés, vagy pedig a következő vasárnap evangyeliomának fejtegetése vétetett elő. E nap 1) „Die Jovis proponatur rheíorica theoretica, tradeudo vei 8yntaxin elegantem, vei periodo — nec non tropo — schematologiam. vei praeceptorum rhotoricorum elementa atque Bynopsin."
