Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.

II. A beszterczebányai ev. gymnasium mint városi intézet1537-1674.

54 Kreuchel 1661. Jun. havában a selmeczi iskolához távozott el. ') 1658-ban 158 koszorú osztatott ki, mi annak a jele, hogy Kreuchel idejében a tanulók száma újból, és pedig tetemesen megszaporodott. Segédigazgató volt ekkor Curlius Sándor Károly, 1650. Jul.—1651. Aug. — Ennek helyére lépett a beszterczebányai születésű Kneheims János, 1551. Decz. — 1653. Nov.; ez előbb Rózsahegyen működött, s később úrvölgyi lelkész volt.'

2) Knebeliust követte a liptószentmiklósi születésű Heinzelius János mester, 1654. Jun. 20. — 1661. Jun. —, ki Kreuchel eltavozása után igazgatóvá lett, s mint ilyen 1668-ig működött. 3) Heinzelius igen tudós férfiúnak tartatott; egyetemi tanulmányait Jénában végezte, s itt következő czimű nyilvános értekezést tartott s adott ki: „De Aristotelis cuiíi scriptum sacra in illis, quae ex lumine naturae innotescunt, consensu et dissensu." — ISIint beszt. igazgató tanítványaival következő tételek fölött rendezett vitatkozásokat, s azokat nyomtatásban közrebocsátotta: „Periculum logicum de usu notionuin logicarum in mysterio fidei, respondente Andrea Langio, Csetnekiensi; 1662. — Diatribe philosophica de creatione, respondente Matthia Kephalide, Thurocziensi; 1665. — Exercitium metaphysicum, continens quaestionem, an universale vel singulare sít peculiaris entis disiuncta aftectio respondente Thoma Stellero, Szlaboseno; 1665. — Controversia pbysica de eausis corporis naturalis, respondente Michaele Pavlovitz, Thuroczeno-Jesenensi; 1665. — Exercitatio theologica de maiestate omnipraesentiae, Christo homini vere et realiter communicata, respondente Mich. Pavlovitz; 1666. — Dissertatio de natura fidei iustitícae, resp. Joan. Murgascbio, Thuroczeno — Hajensi; 1G67." 4) Az ilyen nyilvános vitatkozások megtartásáért az igazgatónak 12 frtnyi tiszteletdíj szokott kifizettetni. — Midőn Heinzelius az igazgatói hivatalt átvette, új tanrendet készített, mely 1661. Aug. 16-án a tanács által életbe léptettetett. Sajnálandó, hogy e tanrend nem maradt fen; ha a Heinzelius alatt tartott vitatkozások tételeiből követkoztetnünk lehet, akkor legalább azt az egyet constatálhatjuk, hogy az új tanrendben különösen a bölcsészetre nagy súly volt fektetve, s hogy ez ekkor nagyobb kiterjedésben taníttatott, mint hajdan, mivel ekkor a logikán kívül az Aristotelesi pbysica és a metaphysica is tárgyaltatott. E mellett, mint hajdan is, a hittan tanítására nagy gond fordíttatott. Az igazgató hétfőn origiue auiinae humanae, quam alter, ex traduce, alter ex creatione derivandam esse aiebat, et uterque iuxta cum ignarissimis ignorabat. Natura enim, teste Cicerone, mirabiliter occulta est, quae nec perspici, neo- coguosci potest. Certe argumenta eiusmodi in scholis Hungáriáé non eraut proponenda, praesertim eo tempore, quod salubrem magis ac frugiferam iuventutis institutionein postulabat. Sed illa erat saeculi istius labes, ut plerique scbolarum praefecti artibus, quae ad rectam vivendi viam pertinent, neglectis, se ipsos iuventutemque, fidei suae creditara, quaestionibus involverent inutilibus atque tortuosis." 1) V. 1. egyb. szám. — Klein, 1., 125, 1. — hibás datumokat közöl. — Különben eunél más hibák is találhatók; p. o. az I. k. 397-ik 1. azt állítja, hogy Gracza közvetlen utódja a beszt. iskolánál Heinzelius volt. — Kreuchel ltittü. Dacz. 5-én halt meg. 2) V. 1. — egyb, szám. — Burius „Micae" ltíO. 1. 3) Y. 1. egyh. szám. — 321, öl. 4) Murgasch János később a Beszterczebánya tőszomszédságában fekvő Szelecz falúnak lelkésze volt; a vallásüldözés idejében száműzetésbe ment. Sanyargattatásai részletesen el vannak beszélve Burius „Micae"-iben, a 131 1.