Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.

I. A hitújítás elterjedése Beszterczebányán

9 u A beszterczebányai ev. gymnasium múltja két időszakra oszlik el; az első időszakban e gymnasium városi intézet volt, mi 1537—1674-ig tartott ; a második időszakban pedig, mely 1078-tól a legújabb időkig terjed, a besztercebányai ev. egyházközség védszárnyai alatt áll. E két időszak közötti 4 évre kiterjedő időköz tartama alatt a tanítás szünetelt; a gymnasium igazgatója és segéd igazgatója részint börtönben és a nápolyi gályákon, részint pedig a számkivetésben szenvedtek I. A hitújítás elterjedése Beszterczebányán. Mielőtt sajátképeni tárgyamra térnék át, szóllanom kell arról, hogy mikor és miképen terjedt el a hitújítás Beszterczebányán, és milyen viszonyban állott az iskola ezen mozgalmakhoz. Ilogy a hitújítás Beszterczebányán igen korán kezdett terjedni, az már azon egy ösmeretes tényből következtethető, hogv a legelső magyar ifjak közt, kik a wittenbergi egyetemet Luther idejében felkeresték, két beszterczebányai születésű ifjú is volt, t. i. Baumheckel György és Thome Mátyás, kik közül az első 1522-ben, a második 1523-ban folytatta ama egyetemnél tanulmányait. Fraknói előbb említett müvének 288-ik lapján Lampe nyomán azt állítja, hogy az első magyar tanuló, ki ezen korban ama híres egyetemre kijött, Szentantali Gergely volt. De ezen állítás nem ment minden kétségtől, mivel Szentantali Gergely neve azon egyetem anyakönyvében hiányzik, legalább azt sem Révész Bálint sem Bartolomaeides névsoraikban nem közlik, és így Lampenek ama közlése semmi positiv alappal nem bír. Ellenben azon tény egészen biztos, hogy az első magyar, ki Luther idejében a wittenbergi egyetem anyakönyvébe bevezettetett, beszterczebányai fi volt. t. i. Baumheckel Görgy. Bizonyosan Luthernek elterjedt hírneve vonzotta ezt és fent nevezett honfitársát a reformátorhoz, és így szükségképen azt kell állítanunk, hogy Luther fellépéséről a beszterczebányai lakosságnak már 1522-ben tudomása volt, sőt hogy egyes jobb módú polgári családok a hitújítás iránt ekkor már érdeklődtek is; mert különben nem küldték volna fiaikat oly költséges és messze útra Wittenbergbe. Kiváltképen két közeg közvetítésével ösmerkedett meg a beszterczebányai polgárság Luther egyéniségével és irataival, t. i. a még folyton érkező némethoni születésű bevándorlók, és az élénk kereskedelmi összeköttetés által, melyben ekkor Beszterczebánya a németországi nagy kereskedelmi városokkal, például Nürnberggel és Lipcsével állott. Mind erre a városi levéltár bőven szolgáltat bizonyító adatokat. — De az utóbbiban más adatok is találhatók, melyek a hitújításnak Beszterczebányán való korán történt terjedésére meglepő fényt vetnek. IIa valaki azt hinné, hogy a hitújításnak első Iiivei többnyire a papság közt akadtak, s hogy annak terjesztésében csak ennek jutott az activ, a laicusoknak pedig a passiv szerep, az nagyon csalódnék. Beszterczebányán ennek majdnem épen egyenes ellentéte ötlik szemünkbe. Az akkori városi plébános, a k 7. ebe ni születésű Miklós mester ') erősen ragaszkodott a katliolicisnmshoz 1) »Magister Nicolaus de Cilúoio", mint a hozzá intézett lovelekWen rzimeztetiW, I. 316, 35 ÍZ. a. i *