Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.

A beszterczebányai ev. gymnasium mint egyházi intézet 1678-tól a legújabb időkig.

103 gyermekeik számára rendesen a tanároknál fogadtak szállást és ellátást, mi az utóbbiakra nézve ekkor s később is a legjövedelmezőbb mellékes segély­forrás volt. A tanulók számát illetőleg csak egy osztályra nézve birunk positiv ada­tokkal. Glitz jegyzékébe 1728-tól 1772-ig összesen 902 syntaxista jegyezte be nevét, ezek közt 1736-ban Torkos Mihály, születésére nézve győri, később modori lelkész és superintendens, és 1747-ben Szinovicz Mihály, később szin­tén superintendens. Az első években, a mig Glitz ép testi s szellemi erővel rendelkezett, osztálya átlag 30 növendéket számlált; később mindig keve­sebbet. Főképen a szomszéd megyék nemessége vonzódott a beszterczebányai ev. iskolához, s ezt ekkor elég sűrűn látogatta. — Különös említést ér­demel ezen intézetnek egy hálás növendéke, Pauliny János, ki az anyakönyv­be 1728-ban Íratott be, s magát azután mint szegény tanuló nagyobbára segélye­zésekből föntartotta; ez t. i. 1761-ben Délamerikában a Surinam folyama melleti hollandi ültetvények élére lévén állítva, megemlékezett hajdani jótevői­ről, s a beszterczebányai ev. egyháznak 120 aranyat küldött. E váratlan aján­dék arra bátorította fel az utóbbit, hogy 1767-ben a mostani paplak fölé­pít épsébe fogott, mely épület 4 év múlva 6111 ftnyi költséggel elkészült. ') Simonides halála után az egyház főemberei, kik egyszersmind az iskola pártfogóinak tekintettek („das Patronat"), Buchholtz Györgyöt, kézsmárki igazgatót, s ezután Tonika Szászky Jánost, pozsonyi segédigazgatót, szólították fel külön küldöttek által a megürült igazgatói tiszt elfogadására; de siker­telenül. 2) Végre 1736 Szept. 17-én Vcigel János, győri segédigazgató vál­lalta magára e tisztet s ebbe Michaelides Sámuel superintendens által ünnepélyesen beiktattatott. Hivataloskodását azzal kezdte meg, hogy új tan­rendet kidolgozott, mely az egyháztól elfogadtatván az iskolába behozatott; mi azonban nem ösmerjük. Ajánlatára 1738 Szept. hava óta néhány évig a genti generosae benedicat!" „Georgius Gerhart cx Romliány" mellett pedig ezen megjegyzés áll: „Bellum dein ingressus supremus centurio factus, et mihi praeceptori suo atque hospiti t'actus gratissimus, qui non solum adiit me, sed etiam tribus vestibus germanicis adornavit." A hála ily jelei mellett azonbau ellenkező esetekre is elég gyakran akadunk; p. o. „Steph. Veszeley, Rimaszombathiensis; sine valedictione exsolutioneque suffugit." — Stb. 1) E. 1. egyh. szám. 2) E. 1. Subsidia I, 25 1. — Pauliny ugyanakkor Felső-Trnauka, barsmegyei falu s egyszersmind szülőhelye lakosainak 2000 ftot, a selmeczi ev. egyháznak pedig, melynek kebeléhen mint sebész egy ideig élt volt, 40 aranyat küldött. 3) Glitz jegyz. 20 1.: „In huius autem introductione excellentissimus dorn, superat­tendens Samuel Michaelides habuit introdnctoriam orationem de origine scholarum, quomodo illae ab Adamo in patriarchas, prophetas, Christum, apostolos, viros apostolicos, patres pri­mitivae ecclesiae, Lutherum Philippumque Melanehthonem, quomodo Xeosolii et in quos rectores fuerint promotae; tum de difficili munere brevitateque vitae docentium. Iluic repo­suit novus rector satis commode ac apposite. Erat in hoc quatembri conventus inclyti patro­natus satis splendidus ac celebris. Tum cum novo rectore nova quoque methodus docendi est introducta. Ad haec iuxta illud factum est, quod dicitur: „„Successere novi, veteres mi­grate coloni""; scilicet cedere debuit habitatione cl. d. Fridericus Korb, conrector. Dens nos sub hoc domino rectore iubeat esse felices!" 3*

Next

/
Thumbnails
Contents