Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ’s mostani állapotjáról. 2. kiad. Pest 1866.

XI. Csabának mostani állapota

57 alsónak egyik része neveztetik kastélynak, minthogy ott állott hajdan az Abrahámffyak fentnevezett kastélyja; más része sáncznak, mert ott még most is egy mély és széles árok létez, melly a' kastélyi tizedtől lefelé húzódván, a' hajdani háborús időkben ásatott. A' trhani tized nevét ezen tót szótól kapta: trh, az az vásár. Ugyanis, ez a' tized magában foglalja a' mostani piaczot. Egy részét bogárházi résznek nevezik, azt, melly a' postán túl van, azért, mert egy pár évtized előtt csak földalatti putrik léteztek, mellyek inkább bogárházakul, mint emberi lakokúi néztek ki. A' tabáni tized neve ered „tabán" régi magyar szótol, melly régi magyar nyelven mezőséget, gyepet jelent. Midőn, a' mostani tótok települése előtt, Csaba a' kastély körül állott, ez volt ezen ős Csabának tabánja, gyepe. A' felső tizedben is van egy sáncz nevü városrész, mellyen szintén még most is észrevehetni a' sáncznak nyomát. Ezen városrészhez tartoznak az úgynevezett legrégibb szőlők. Hajdan az anyaközségtől távol feküdtek, most attól csak egy utcza választja el. Végre ötödik tizedéül Csabának tekintetnek az úgynevezett gödröntuli vagy jaminai szőlők, azért neveztetvén igy, minthogy a' téglaégető gödrökön tul feküsznek. Szőlőt ott már nem igen látni: ellenben látni házat ház mellett. Lakóinak száma körülbelöl háromezer lélek. Az egyház oda egy csinos templomocskát és iskolát építtetett, lelkészt és tanítót helyezett. Óhajtandó, bár ezen városrész hova elébb mind egyházilag, mind politikailag elkülönítetnék és önállóvá tétetnék vagy legalább fiókbirósággal elláttatnék. A' csabai határ kiterjedése az utolsó fölmérés szerént következőleg áll: a' város területe 1107 hold. szőlők „ 1860 „ temetők „ 99 „ öszv. 3066 „