Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ’s mostani állapotjáról. 2. kiad. Pest 1866.

IX. Egyházak

49 Miletz halála után, akkori lelkész Uhrinyi András a' dolog élére állván a' népet az épitkezés folytatására reá vette. így végre a' templom nagy áldozatokkal fölépíttetvén, 1824. eszt. Jun. 29. nagy ünnepélyességgel fölszenteltetett. Egyébiránt az orgona 10, az oltár 12, az öszves templom 500 ezer váltó forintba került, oda értvén a' fuvarozást is. E' templomban tartatik a' vasárnap délelőtti tót isteni tisztelet. A' mi végre az ó szőlőkben lévő templomot illeti, az 1867» eszt. épült 's menybemenetel ünnepén fölszenteltetett 's ezolta ott is rendes hétköz — és vasárnapi isteni tisztelet létesült. Miután pedig a' város már annyira kiterjedt, hogy a templomok a' lakosság nagyobb részének igen távol esnek, óhajtandó volna, hogy még a' fel és az alvégen egy egy templom építtethetnék és az egyház négy rendes lelkésszel elláttatnék. Az eddigi evang. lelkészek következők voltak: 1716—1718. Konicsek Tamás. Ez valami felföldi egyházból kicsapott pap volt 's Csabát ideiglenesen szolgálta, mig rendes lelkészei nem lettek. Azonban még 1738. eszt. is itt lakott 's az egyházat lelkészei ellen bujtogatta. Ennélfogva reversalist kellett adnia 's csak igy türetett meg. 1718 — 1725. Suhajda János, csabai első rendes pap. Innen valami dunántuli egyházba ment. Tőle nem maradt fel egyéb, mint egy esketési anyakönyvnek töredéke. 1725—1728. Szalay János. Született Jolsván 's Wittenbergből haza kerülvén , Csetneken csabai pappá fölszenteltetett. Tőle szintén nem maradt föl egyéb, mint egy lap, melly néhány esketést tartalmaz. Csabáról Rcstérre ment papnak. Nevezetes arról, hogy lovak helyett szeliditett szarvasokon járt. Erről az egykorú szarvasi pap, Markovitz Mátyás igy énekel: Csabai papságban Szalay fölváltja Suhajdát, Egy különös dolgát a' kinek ismerem én;