Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ’s mostani állapotjáról. 2. kiad. Pest 1866.

VII. Lakosai

41 tölgyfa asztal és fapad 's ezen oda irva a' gazda neve és az évszám. Végre a' két ablak közt tükör 's körülötte csemege tányérok. Mind a' szobák, mind a' konyha igen tisztán tartatnak. Ritka ház, melly akászokkal kürülültetve ne volna s udvarán egy két eperfa ne diszlenék. Néhány év olta ugyancsak szép parasztházak kezdtek emelkedni Csabán. Cserépfedeleket, redőnyös ablakokat, festett, padolt szobákat látni épen nem ritkaság. Egyébiránt Csabának lakosai leginkább Pest, Hont, Nógrác

1, Zólyom és Gömör megyékből származnak. Legtöbb a' nógrádi család, azért a' nógrádi tájbeszéd és szokások még most is észrevehetők Csabán. A' rom. katholikusok 1750. év táján jöttek, leginkább Nyitrából. Az oláhok, — kik közül egyébiránt ma már egy sem tud oláhúl, — azon erdélyieknek, Bihar és Aradmegyeieknek utódjai, kiket az 1816. eszt. drágaság és éhség hajtott ide. Ezen most tót családok közt vannak eredeti magyar fajok péld. Barta és Szabó Szabadszálásról, Bartos és Zsiros H. M.-Vásárhelyről, Fabian Mezögyánról, Gulyás Nagykátáról, Máté Gyulaváriból, Szoboszlay Szoboszlóról. Német eredetű kettő van u. m. Keller Bazinból és Flender majnai Frankfurtból. 3. Táj beszédjük, erkölcseik, viseletük. A' csabai köznép, jóllehet mind tót, de mégis ritka férfi, ki magyarul ne beszélne; a' nő pedig legalább megérti a' magyar szót. Vannak a' csabai tájbeszédnek sok olly sajátságai, mellyek a' csabai tótot a' körülfekvő tót községek lakosaitól megkülömböztetik. így például a' csabai a' főnevek végén i helyet e t mond. Nem mondja: krawy, woly, psy, hanem : krawe, wole, pse. A' szó végén az m-t n-né és az n-t m-mé változtatja péld. ja son bow, a' helyett ja som bow és tem 51owek a' helyett: ten Slovek. — Ha a' szó végén st van, akkor a' t betűt rendesen kihagyja péld. Iis a' helyett, hogy list. — Szó végén