Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ’s mostani állapotjáról. 2. kiad. Pest 1866.

V. Vidéke 's éghajlata

32 dinand király 1557. eszt. a' über regius 136. lapja szerént G-yula városának adományozta. Másik részét e' pusztának 1562 eszt. birták gyulai Gál András, István, Gergely és Bertalan. A' hosszas török háborúk alatt ez is elpusztult. Mindezekből immár világos, hogy miután a' XVI. században minden Csaba körül lévő puszta külön, önálló falu volt: Csabának határa hajdan sokkal szűkebb lehetett mint most, 's alig egy nyolezadrészét tette azon területnek, mellyel Csaba most bir. V. Vidéke 's éghajlata. Csabának vidéke csupa sikság, majd halmosabb, majd völgyesebb, különösen a' gerendási pusztán. Ezen egész vidék valaha tengerrel volt borítva, a' mi kitetszik onnan is, hogy 7 — 8 ölnyi mélységben a' föld retege csupa apró csigaházakból áll, a' mint erről meggyőződtünk, mikor a' gőzmalmi kút ásatott. E' szerént a' hol mi most járunk, kelünk valaha, évezredek előtt czethalak és a' tengernek más szörnyei úszkáltak. E' sikságon csak itt ott láthatók némelly dombok vagy halmok, mellyek, alkotásuk és az azokban található földréteg után ítélve, részint ollyanok, mellyeket maga a' természet szült, részint ollyanok, mellyeket emberi kéz rakott. Az utolsók közé tartozik nevezetesen a' Furison lévő kamuti ut mellett fekvő ugy nevezett földvári hármas halom. Csabának természetes folyóvize nincs, de a' várost keresztül folyja a' Köröscsatorna, mellyet a' csabaiak eredetileg 1750 év körül ástak 's melly a' veszei hidnál kezdődvén, félholdforma kanyarulatot tesz és a' békési szőlőknél a' fehér Körösbe szakad. Ezen eredeti csatorna később a'Körös szabályozása folytán beiszapolódott és kiszáradt, minél fogva az Ínséges 1863. évben, hogy a' népnek itt is keresetmód nyujtassék, most már a' pili csatornától