Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ’s mostani állapotjáról. 2. kiad. Pest 1866.

IV. Csabának határrészei

30 G-erendás völgyes-halmos hely. Legmélyebb völgye az úgynevezett hajduvölgy, melly az apponyiféle Gerendáson húzódik végig. Legmagasb háta azon halom, melylyen Beliczay Rudolf ur szélmalma áll. Nevezetes Gerendáson az apponyiféle tisztlak melletti tó, melly legnagyobb szárazságban sem szokott kiszáradni 's mondják, hogy a' Körös vizének állása szerént árad vagy apad. 1508. Eszt. is más részbirtokaival együtt zálogba adta Abrahamffy János Haraszthy Györgynek 's miután a' záloglevélben az Abrahamffyféle Gerendás ó Gerendásnak neveztetik, hihető, hogy a' XVI. század elején két Gerendás nevü falu létezett: ó és uj. 1561. Eszt. Gerendás birtokos urai voltak: Békéssy Péter özvegye — Székely Miklós 11 porta Abrahamffy István 18 „ Zterzenkovits Máty. 16 „ Nagy Bálás 3 „ Székely Márton 1 „ Abrahamffy Bold. 2 „ után fizetett 12 frt. 10 den. n n n Miután pedig Gerendás ezen öszveirás szerént 51 nádori kapuból állott, innen látszik, hogy 's tekintélyesebb faluk közé tartozott. Hogy minő sorsban részesült később, azt homály fedi. Bizonyosan e' virágzó hely is a' törökkeli háborúk áldozata lett, legalább a' csabaiak, midőn 1718. Csabán letelepedtek, már semmi épületet nem találtak Gerendáson. 12. Furis. A' csabai szántóföldek azon részét hivják Furisnak, melly a' gödröntuli szőlők és a' csorvási puszta közt van. Itt voltak a' legrégibb szántóföldjei Csabának 's a' gabona közt temérdek volt a' fürjfészek. Valószinü, hogy a' név innen ered 's az eredetileg nem Furis de Fürjes