Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ’s mostani állapotjáról. 2. kiad. Pest 1866.

IV. Csabának határrészei

26 Sokkal természetesebb Kondorosnak nevét származtatni azon sasnemtől, mellyet a' magyarnép most is Kondornak vagy Kondorsasnak nevez 's melly madárfaj, mig e' pusztának földjei szántás alá nem vétettek, nagy mennyiségben tanyázott Kondoroson. Kondoros, mint falu, létezett már a' XIII. század elején 's mint illyen a^ békési parochiához tartozott. Ugyanis a' n.-váradi regestrumban az 1216 évnél emlittetik : pristaldus Micou de villa Cundurus in parochia Békés. Hogy ez a' Kondoros tekintélyes falu lehetett, mutatja az 1561. eszt. kir. commissarialis öszveirása, melly szerint akkor a' kir. Felség birt Kondoroson 80 nádori kaput s ezek után 88 frt. adó volt fölvéve. Hogy meddig állott fen a' falu'? mellyik helyen feküdt? azt homály fedi. 8. Csákó. Egy része Szarvashoz, má3 része Csabához tartozik. Régi időkben neveztetett -Eördöngösnek, most máskép Csákóhegyesnek. Különös, hogy az alföldi paraszt a páros, jármos ökrök egyikét hívja Csákónak, másikat Hegyesnek. Vájjon miféle öszvefüggés lehet ezen elnevezés és a

1 csákóhegyesi pusztának neve közt ? A' mi hajdani birtokosait illeti, Csákó is azon helyek közé tartozott, mellyek egy részét 1508. eszt. Abrahamffy Ferencz fia János elzálogosított Haraszthy Györgynek. 1561. eszt. Csákónak birtokosai voltak: Nagy Bálás birt portát 2, fizetett adót 2 frt. 20 dénárt. Abrahamffy István „ 5, „ „ 5 „ 50 „ Székely Miklós „ 9, „ „ — „ — „ azon kívül birtokosok voltak még Csákón : Székely Márton, Zterzenkovits Mátyás, Békéssy Péter özvegye, Abrahamffy Tamás özvegye és Abrahamffy Boldisár: kik-