Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ’s mostani állapotjáról. 2. kiad. Pest 1866.

IV. Csabának határrészei

24 Megy er hajdan reformált vallású község volt 's Kolosváry György esperes jegyzékében azon református egyházak közt fordul elő, mellyeket 1680. eszt. táján az itt garázdálkodott ráczság tönkre tett 's mellyek többé föl sem éledtek. 6. Szent-Miklós. Szinte Csaba birtokához tartozó a' szarvasi országút jobbik oldalán fekvő, terjedelmes puszta, mellyen részint a' csabaiak szántóföldjei vannak, részint némelly földesurak, különösen gr. Apponyi György birtokához tartozik, kinek itt példánygazdászata és jeles uradalmi épületei vannak. Szent-Miklós hajdan két külön faluból állott. Az egyik feküdt ott, hol most Mudrony Sámuel ur földjei vannak. Itt néhány évek előtt nagy sirgödörre akadtak, mellyben különféle korú és nemű egyének csontjai öszeviszsza hányva találtattak. Valószínűleg ollyanok voltak kik pestisben elhaltak, s kik itt egy sirba temetettek el. Ezt igazolja azon körülmény is, hogy itt ott még mészdarabok is tűntek elő. A' másik Szent Miklós a' Karassiay Istvánféle birtok Kamut felé eső részén feküdt. Itt még most is sok téglát hánynak ki a' föld gyomrából, nagyszerűbb épületeknek fundamentomaira akadtak, sőt egy emelkedettebb helyet a' köznép még most is kostoliskónak, az az templomhelynek nevez, miből világos, hogy a' templom fenállott romjai csak azolta pusztulhattak el egészen, miolta e' vidéket a' tótok lakják. E' templom Szent-Miklós püspöknek lehetett szentelve 's onnan vehette nevet a' falu is. Hajdan Szent-Miklóst a' régi jeles Maróthy család bírta. Ezeknek a' Szilágyi örökösök ellen indított hatalmaskodási pöre is 1461. eszt. Ölvödi Mihály és Györkéi János békésmegyei alispánok elnöklete alatt, Maróthy Lajos és Mátyás 's több mint száz szomszéd birtokos nemesok jelenlétében Szent-Miklóson tárgyaltatott és elintéztetett.