Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ’s mostani állapotjáról. 2. kiad. Pest 1866.

IV. Csabának határrészei

22 az árkon át hosszú póznán nyújtotta az ott bezárt gyónó betegeknek az oltári szentséget. Mező-Megyernek jelenleg három határrésze van, u. m. a.) Megyer. b.) Telek, melly onnan kapta nevét, hogy azelőtt itt lévén Csabának marhalegelője, ez a' hely csupa telek vagy is trágya. c.) Peres máskép Szvinjarka. Az első név származik onnan, hogy az 1845. eszt. tagositás alkalmával a' lakosság soká pörölt egymás közt a' felett, hogy ez a' város közelében fekvő darab szántás alá méressék e' ki, vagy tovább is legelőnek hagyassék ? A' másik név onnan ered, hogy ez volt és most is Csabának sertéslegelője. Megyer igen régi hely. Már első királyaink alatt falu volt. Mint illyen említtetik az 1219 évnél a' nagyváradi regestrumban. *) 1200. eszt. birta Megyert valami Péter nevü földesúr. Ennek halála után özvegyére és Prys nevü fiára szállott, kiktől e' birtokot Boleszló váczi püspök 1214. eszt. megvette 's II. András király által megerősített végrendeletében a' premontrei rendnek adományozta. Ha birta is e' rend egy ideig Megyert: az 1241. eszt. tatárjárás onnan bizonyosan kizavarta. 1450. Megyer ismét mint falu előjő. Ugyanis ezen évben Szerecsen vagy Fekete György Mezőmegyeren állította fel táborát, innen Csabára, azután Gyula alá ment 's azt elfoglalta. 1508. eszt. Megyernek egy részét birta Abrahamffy *) „Fulcus de villa Megyer impetiit Vosodum, Stephanum, Nicolaum, Pec etalios de villa Gestest pro quatuor marcis in eorum fideiussione cuidam eorum convillano accommodatis, iudice Forcossio curiali comite de Bihor, pristaldo Bencia de villa Quenes. Homo praedicti Fulcus portato ferro iustificatus est." N.-Váradi regestr. §. 117.