Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ’s mostani állapotjáról. 2. kiad. Pest 1866.

IV. Csabának határrészei

21 A' wittenbergai egyetem matrikulájában is be van jegyezve egy Gerlai János nevű békésmegyei fi — Joannes Gerlai békessinus, — mint ollyan, a' ki 1596. évben ezen egyetemen tanuló volt. 1561. észt. Gerlának földesurai voltak : Nagy Bálás birt portát 9 fizetett adót 9 frt. 90 den. Székely Márton „ — „ „ — „ — „ Abrahamffy István „ 6 „ „ 6 „ 60 „ Zterzenkovits Mátyás 7 „. „ 7 „ 70 „ Lajos Imre \ Abrahamffy Boldisár > elszegényedett nemesek. Székely Miklós J Gerlát sem a' török, sem a' rácz dúlásai nem voltak képesek semmivé tenni, talán azért, mert részint a' sűrű erdő, részint a' Körös kiáradásai természetes védői voltak. Fenállott mint falu egész 1736 esztendeig, 's midőn a' mostani tótok Csabán telepedtek, mielőtt saját papjuk lett volna, gyermekeiket a' gerlai reform, pap keresztelte. De az egyház igen csekély lehetett, mert az 17 N. eszt. öszveiráe már csak 21 családot talált. 1713. eszt. a' csatári zsinaton Ujlaky János rendeltetett Gerlára papnak. Utána pappá lett a' gyulai születésű Gyulai János, kinek papsága alatt a' község a gyakori árvizek következtében egészen elpusztult, a lakósok fölszedvén sátorfaikat Gyulára, Dobozra és Békésre költöztek. Maga a' lelkész is Gyulára ment 's itt halt meg, mint gyulai pap 1770 eszt. 5. Mezőmegyer. Részint Csabának, részint Doboznak birtoka. Emez Dobozmegyernek, amaz Mezömegyernek hivatik s' rajta a' csabaiak szántóföldjei s szőlőskertjei vannak. A' XVIII. század elején a' megyeri puszta egész Csaba középéig ért. Nevezetesen a' gymnasialis épület inegetti utczáiskán végig egy árok volt húzva, mellyen túl, már a megyeri oldalon, az 1738. eszt. pestis alkalmával a veszteglő házak voltak felállítva 'sazon időbeli lelkész Burián Sámuel