Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ’s mostani állapotjáról. 2. kiad. Pest 1866.

III. Néhány szó Csaba hajdanáról

11 ezen vár hajdan állott, a' nép meg ma is kastélynak hivja. A' várnak egyébiránt már semmi nyoma 's csak a' sánczok maradványai és a' Csetnekyféle kertben egy emelkedettebb hely mutatja a' helyet, hol az valaha állott. Még most is embercsontokra, régi pénzekre akadnak itt ott környékén. Hogy ezen korszakban Csaba reformált vállású község volt, kétséget nem szenved. Hogy is lehetett volna ez máskép, miután a' körülötte lévő helyek, u. m. Békés, Doboz, Gerla, Gyula, — hol a' XYI. században virágzó evang. főiskola volt, — mind elfogadták a' reformátiót? — Ember Pál ,,história ecclesiae reformatae in Hungaria" czimii munkájában Csabáról ugy emlékezik, mint hajdan virágzó reformált egyházról, de melly már az ö korában, a' XVII. század elején, elpusztult volt. Ezekből látható, hogy Csaba ez első korszakban nem azon helyen feküdt, a' hol most, hanem az ugy nevezett kastélyi részen ; ez a' rész pedig, hol most a' város közepe van , hol a' templomok és a' piacz állanak, akkor gyep volt. 2-ik korszak. Csabának ezen második korszaka kezdődik a' török berontásával 's tart annak kiüzetéseig. Pertaf basa némellyek szerént 60, mások szerént 80, sőt Forgács Ferencz szerént 123 ezernyi hadsereggel 1566. eszt. Jul. 4. érkezett Gyula falai alá. Jövetelének hirére a' földesurak itt hagyták birtokaikat, a' föld népe pedig szétfutott részint Biharba, részint a' megerősített helyekre, nevezetesen Gyulára és Békésre. így pusztult el az ekő, ős Csaba. Azon maroknyi nép, melly itt maradt, folytonos zaklatásnak volt kitéve, a' törököt fuvarral, élelemmel kellett ellátnia, minek következtében a' falu annyira megfogyott, hogy midőn a' török innen kiűzetett és a' megye újra megalakult, az 1716. eszt. öszveirás Csaban már ceak 22 magyar, reformált vallású családot, vagy is mintegy száz lelket talált, kik marhatenyésztés-