Magyar Győző: Wimmer Gottlieb Ágost, felsőlövő nagy papja (Budapest, 1910)

II. Káplánkodása, majd első papsága Felsőlövőn

20 De még több összeütközésbe keveredett Wimmer tiszttársaival és egyházi felsőbbségével. Kollégái nagyobbára a kor uralkodó irányához, a racionalizmushoz vonzódtak, amely az egyházi kérdéseket nagyon szabadelvű szellemben tárgyalta. Wimmer ezt a keresztyénség szellemével ellenkezőnek találta és kegyetlenül ostorozta, míg a racionalista papok őt — természetesen jogtalanul — álszenteskedőnek tekintették. A felsőbbség: az esperes és szuperintendens, szintén az uralkodó irányzathoz tartozott. Ezért Wimmer az egyházi gyűléseken és irodadalomban kíméletlenül támadta őket s ahol csak tehette, nyíltan pálcát tört a kormányzat felett. Bauliofer budai lelkész bizalmas barátja volt, de azért azt írja róla, hogy a szomszéd papok nem szeretik, perlekednek vele, erőszakosnak, kíméletlennek, sőt képmutatónak tartják. Mária Dorottya, József nádor hitbuzgó evang. felesége, rendkívül nagy tisztelője volt a nagy embernek, de egy alkalommal ö is panaszkodott Bauhofernek Wimmer kíméletlensége miatt. Tehát mint a legtöbb nagy ember, ő is érezte erejét s érvényesítette is. Erejét, lesz elég alkalmunk tapasztalni, úgysem önző célok elérésére fordította, hanem mindig a köznek, gyülekezetének, egyházának és hazájának akart és tudott is vele használni. Községében különösen az egyházi gondnokkal, Polster Györgygyei hasonlott meg. S a viszály egyre jobban elmérgesedett. Már 1821-ben csaknem lemondott Wimmer méltó elkeseredésében. A gondnok és pár híve látván, hogy papjuk minden akaratát keresztülviszi ellenzésük dacára, feljelentést tettek ellene önkénykedés címén az esperesnél, Toepler Sámuelnél.