Magyar Győző: Wimmer Gottlieb Ágost, felsőlövő nagy papja (Budapest, 1910)

II. Káplánkodása, majd első papsága Felsőlövőn

14 De Wimmer hiába számított erre. Nyolc hónapig nyomorgott, hogy tudományszomját csillapítsa s hallgassa az egyetem hírneves tanárait. De végre teljesen kifogyott az anyagiakból. Elhatározta tehát, hogy visszatér Sopronba s állást foglal el. 1817 április havában csakugyan elhagyta Jénát. II. Káplánkodása, majd első papsága Felsőlövőn. Az 1818. évi január 18-án nyerte Sopronban a meghívást a vasmegyei Felsőlövőre segédlelkészi állás elfoglalására. Raits Pál ev. lelkész hívta maga mellé, mert betegeskedése miatt már nem volt képes állását kellőkép betölteni. A meghívást el is fogadta s Kis János szuperintendens, a jeles költő, avatta fel január 27-én; azután útra kelt. Hivatalba február 3-án lépett. Beköszöntő beszédét e szavakkal kezdette: „Szép üdvözletet hozok nektek a mi Urunktól, a Jézus Krisztustól". Ε napon szövődtek első szálai annak a frigynek, amely Wimmrr egész életén át oly bensőséges maradt. Segédlelkész volt, de mondhatni, önállóan vezette egyháza ügyeit. Főnökét kínzó betegsége, tüdővizenyő, ágyhoz szegezte, mígnem megváltotta szenvedéseitől a halál. Már öt teljes éve betegeskedett akkor. Meg is látszott a gyülekezet állapotán. Az anyaegyház iskolájában több mint 300 iskolásgyermeket talált Wimmer összezsúfolva egy tanító kezén. S még hozzá milyen tanító volt ez. Egy stájer favágó, ki, hogy, hogy nem,