Batizfalvy István: A Budapesti Ág. Hitv. Ev. Főgymnasium története (Budapest, 1895)

3. A gymnasium újraszervezésétől a teljes nyolczosztályú főgymnasium létesítéséig

31 tói megjelent a Kisfaludy-társaság ajánlásával: Az ifjú küzdelmei, dramatizált allegória hat képben. Az egyház elöljárósága lángoló buzgalommal működött azonhogy gymnasiuma mielőbb elérhessen a tökély azon fokára, miszerint az méltó és előnyös helyet foglaljon el tanintézetei sorában, s megfeleljen azon magasztos hivatásnak, melyet hitfelekezetünk és a haza czéljai várnak, követelnek tőle. A főgymnasiumi épületet a cs. k. kincstártól megvásárlóit telken a Glosius-Artnerféle alap és az egyház számos buzgó tagjának kegyes áldozatai segélyével már az 1863—64-iki iskolai év folyama alatt fölépíttette. Ez volt ekkor a legdíszesebb gymnasiumi épület hazánk fővárosában, s maradt egyideig annak, míg később az állam túl nem liczitálta egyházunkat. A háromemeletes épület a kerületi s egyetemes gyűlésekre szánt iskolai dísztermen, könyv- és levéltár, múzeumi és hivatalos termeken s egyéb helyiségeken kívül nyolcz tágas, világos tantermet foglal magában, ugyanannyi gymn. osztály számára. Az egyház azonban addig is, míg a 135,375 forintba került költséges építkezés által kimerült anyagi viszonyait rendezi s a Glosius-féle kegyes alapítvány még hátra levő illetéke rendelkezésére bocsáttatik, azt határozta, hogy a legközelebbi, vagyis 1864-iki isk. évre, előlegesen csak egy, vagyis a VI. osztálylyal fogja a gymnasium osztályait szaporítani. Hunfalvy Pál buzgó s fáradhatlan gymn. felügyelő közbenjárása, működése, biztatása folytán, még ezen roppant anyagi áldozatok sem riaszták vissza az egyházat a gymnasium érdekében teendő újabb áldozatoktól. így történt, hogy már az 1863—64-iki iskolaévben a tanárok fizetését tetemesen emelte, s a tanpénznek, mely eddig a tanárok között felosztatott, a tanári kar anyagi és szellemi s erkölcsi előnyére leendő beváltását elvileg kimondta. Az éneklés-tanítást a gymnasium erre alkalmas növendékeire nézve kötelezőleg kimondta, s ezen a vallásos és íesthetikai érzést mívelő tantárgy tanítására dr. Wöhler Gotthard zenedei tanárt kellő fizetés mellett meghívta. Gymnasiumunkban ezentúl a szépírás, rajz és ének, mint melléktantárgyak állandóan megmaradtak. Nem csekélyek voltak az egyháznak a gymnasium belső felszerelésére tett kiadásai is. Mindezen az egyház részéről nyilatkozó áldozatkészség a jövendőre nézve a gymnasium örvendetes felvirágzását biztos kilátásba helyezte. A mi a gymnasiumnak az 1863—64-iki iskolai évben belső,