Batizfalvy István: A Budapesti Ág. Hitv. Ev. Főgymnasium története (Budapest, 1895)

3. A gymnasium újraszervezésétől a teljes nyolczosztályú főgymnasium létesítéséig

2!> töltötte, javító vizsgálatot tehet. (Később határoztatott, hogy a ki három elégtelent kap, az osztályt ismételni kénytelen.) Állandó igazgatóság helyett, melyet Thun rendszere kívánt, váltakozó javasoltatott, úgy, hogy a patronatus vagy az illető egyházi gyűlés a tanárok közül 3—3 évre válasszon igazgatót. A nagy szünet augusztus és szeptember helyett julius és augusztus havakban tartandó, miért is a legközelebbi tanév szept. 15-ikére, az utána következő pedig szept. elsején kezdődjék, s amaz julius 15-én, emez junius 30-án végződjék. — A tantárgyak meghagyattak, mint a Thun rendszerben, és pedig: vallás, latin, görög nyelv, minden tanulóra nézve kötelezőnek nyilváníttatott, de úgy, hogy a görög csak az 5-ik osztálytól kezdve taníttassék hetenkint négy órában. Az élő nyelvekre a gyűlés határozata így szólott: a magyar nyelv minden gymnasiumban kellő alapossággal és kiterjedésben taníttassék, a többi (német, tót) nyelvek tanításában pedig tekintet legyen a helybeli körülményekre; reálékból pedig a földrajz s történelem, mennyiségtan, természetrajz és természettan, a bölcsészeiből a lélek-, észtan és ethika taníttassék. Mindezen tantárgyak pedig legnagyobbrészt oly beosztással határoztattak meg, milyent a Thún-féle rendszerben találunk. — Tannyelvre nézve az egyetemes gyűlés nem nyilatkozott, ennek megállapítását a pártfogóság körében tartozónak vette, csak a tanmenetet jelölte ki, melyet az élő nyelvek tanításánál kell követni. Az egyetemes gyűlés által meghatározott tantervhez alkalmazkodva kezdtük meg az 1861—62-iki isk. évet. A harmadik osztályból elhagytuk a görög nyelv tanítását, a negyedikben még ez évre megtartottuk, a többi tantárgyakra nézve pedig az új tantervet hoztuk be. De ezen iskolai évet már nem négy, hanem öt osztálylyal nyitottuk meg. Az egyház, közkívánatra, azon kilátásból szaporította az osztályok számát, hogy az új gymnasiumi épület fölépítése után fokonkint a többi három osztályt is szervezi, s így gymnasiumát teljes főgymnasiummá alakítja át. Az osztályok szaporodása a tanerők öregbítését igényelvén, segédtanárúi meghivatott Hanthó Lajos, a szentlőrinczi gymnasiumnak volt tanára. Azonkívül vallás tanítására két osztályban Győry Vilmos superintendensi segédlelkész vállalkozott. Ezen tanévtől kezdve már ösztöndíjt osztani is volt módja gymnasiumunknak. Folyóvá lett ugyanis a Glosius-féle alapítvány, melyből húsz-húsz forint van szánva gymnasiumunknak (a syntaxistól fölfelé bármely osztály-