Batizfalvy István: A Budapesti Ág. Hitv. Ev. Főgymnasium története (Budapest, 1895)

1. A gymnasium megalapítására tett kísérletek

8 jába, a gazdag Géczy nemes családnál, igen előnyös föltételek mellett, nevelői állást foglalt el. Eövid idő múlva, a soproni ev. lyceumba a bölcsészettan tanárává választották meg, de hosszabb időre lévén a Géczy családnál lekötelezve, ezen tanszéket nem foglalhatta el. Ezen előkelő családnál nevelői tisztét közmegelégedésre töltötte be, szabad óráit pedig a jogtudományoknak magán úton való tanulmányozására fordította, s oly sikerrel, hogy képes volt az ügyvédi vizsgálatot megállani. Befejezvén növendékének kiképeztetését, a családtól végkielégítésül oly tekintélyes összeget kapott, hogy annak kamataiból gond nélkül megélhetett volna. Azonban a tétlenséghez nem szokott s még életének erőteljés időszakában álló férfiú örömmel fogadta egyházunk azon ajánlatát, hogy a humanitási osztályok vezetését vállalja el. kikötötte azonban, hogy professor (tanár) czímet viselhessen és hogy az egyház összes tanintézeteinek igazgatójává neveztessék ki. Az egyház ebbe nemcsak beleegyezett, hanem a választmányi üléseken tanácskozási és szavazatjoggal is felruházta. Az egyház fizetését 600 forintban határozta meg s egyéb az igazgatói hivatallal járó (tandíj, beiratási díj stb.) jövedelmek élvezetét is biztosította számára. Fábri mint tanár kartársainak valódi mintaképül szolgált, hivatalában pontos és hűséges volt, tudását, tehetségeit egészen az igazgatása alatt állott tanintézetnek szentelte. Irodalmilag is működött, a mennyiben a Heckenast Gusztáv által kiadott «Közhasznú Ismeretek Tárá»-ban több jeles czikkei jelentek meg. Fábri 12 évig (1825—1837) állott mint igazgatótanár az iskola élén. Ez idő alatt az iskola jó híre évről-évre növekedett s tanítványainak száma tetemesen szaporodott. Ugy látszik azonban, hogy igazgatói hivatalának utolsó évében (1837) némi összeütközésbe jött az egyházzal. Doleschall fennemlített müvében megjegyzi róla, hogy midőn az egyházi elöljáróság elhatározta, hogy a tanuló ifjúság testületileg látogassa a templomot, Fábri ez intézkedést nem helyeselte, midőn pedig az egyházi elöljáróság határozatától elállani nem akart, igazgatói és tanári hivataláról lemondott. Azonban a tanintézettől való megválása után is hü és tevékeny tagja maradt az egyháznak, s végrendeletében jelentékeny hagyománynyal hálásan emlékezett meg azon egyházról és iskoláról, melynek 12 éven át mint tanár és igazgató dísze és büszkesége volt. Fábri helyére Taubner Károly hitjelölt s bölcsészettudor választatott meg. Taubner született Veleghen, Fejermegyében