Farkas Mihály: A v. palotai ágost. hitv. evang. gyülekezet emlék–könyve. Pápa, 1881.

III. A gyülekezet jelen állapota

— 33 — nnyagi támogatására van szorulva, — mennyire bemerülhet a bajok özönébe, ha egyetlen jövedelmi forrása, a tagok elszegényedése vagy részvétlensége miatt megapad, arra szomorú példát szolgáltat a mi gyülekezetünk. Már — ugy szólva — évtizedek óta vergődik szánandó helyzetében. Ha kiveti is tagjaira a sortartozást, mely — viszonyítva más egyházakéhoz — fejenkint tetemesen csekélyei)!), — annak nagy része mindig befizetetlen marad. A gyülekezetet - ugy szólva — csak azon hálásabb, hitbuzgó kis csapat tartja fen, mely vallásáért mindig kész minden íöle lelhető áldozatra. A nagyobb rész keveset törődik egyházával, de más nemes czélu intézménnyel is. Bennük a gyülekezet évenkint kénytelen csalódni, — nem is számit sokat reájok, mint tőle elpártoló, veszendő fiakra. Az ijesztő mérvben felszaporodott soradóhátrálék magyarázatát adja annak, miért engedte a gyülekezet egyházkerületi s egyházmegyei tartozását a késedelmi kamatokkal együtt az 1880. év végén már 920 fira felhalmozódni s miért volt kénytelen időnkint, szorult helyzetében tetemes kölcsönökhez nyúlni. ~ Hogy a gyülekezet, pénzügyi tekintetben oly nehéz, mondhatni aggasztó bajokba bonyolult — annak oka egyedül a tagok nagy részének lelkiismerellensége, mely egyházával oly keveset törődik. Az 1880-dik évben is ki volt vetve 307 adókönyvre 1326 ft. Tehát kevesebb, mint a mennyi csak a tiszti dijakra, s különbféle rendes adókra szükségeltetik, mivel a még felmerülő kiadások a hátralékokból könnyen fedezhetők lettek volna. Ámde a gyülekezet ismét csalódott, a kivetett soradóból s a hálrálékokból összesen sem jött be 1326 fl, — hanem csak 1269 fl 71 kr. S ezen eredmény — már haladásnak mondható az előző évek kimutatásaihoz képest!! Ezek előrebocsátása után megkísérlem röviden összc3