Farkas Mihály: A v. palotai ágost. hitv. evang. gyülekezet emlék–könyve. Pápa, 1881.

I. A v. palotai ev. gyülekezet s templom rövid története

— 15 — letet olvasott. A főének következő versszaka után Zatkálik Károly lépett az oltár elé, hol felolvasta a gyülekezetnek s templomnak a helybeli lelkész által szerkesztett történetét, azon időpontig, midőn a templom 1780 novb. 1-én, száz évvel ezelőtt, felszenteltetett. — Midőn a felolvasás véget ért. a gyülekezet a 330. sz. éneket zengte el, melynek elhangzása után — miulán az alkalmi beszéd megtartását Tatay Sámuel esperes ur nem vállalta el — a szószékre Farkas Mihály helybeli lelkész lépett. Bevezető szavai után megzendült a dalárda által énekelt meghaló alkalmi ének: „Ha Krisztus maga oltalma anyaszentegyházának" slb., mely után a lelkész isinél felvette beszéde fonalát. A beszéd végeztével alkalmi ima, a főének két utolsó versszaka, az uri szl. vacsorának kiszolgáltatása s végül keresztelés köveikezeit. Az urvacsorál Főszc Dezső szolgáltatta ki, — a kereszlelést pedig Malisz János lelkész teljesítette. Az isteni tisztelet végeztével a gyámintézel javára gyűjtés rendczlelcll, melynek eredménye méltó volt az ünnepély szépségéhez. A templom a/, isteni tisztelet alatt szorongásig telve voll minden felekezetű s rangú hallgatókkal egész az oltár rácsozaláig. hol fehérbe öltözött kis leányok képezlek koszorút A templom közepén diszőrség állt az egész ünnepély alalt. Az ünnepély végeztével, mely déli 12 óráig tarlóit, az egyházlanács barátságos társasebédre hívta meg a gyülekezet vendégeit, kiket a helybeli lelkész üdvözölt, először: titánná az egyházlanács több tagja fejezte ki érzelmeit lelkesült szavakban. hegyen itt megörökítve az egyházlanács azon nemes áldozatkészsége, melv ez alkalommal magára vállalta a költségek fedezéséi, nem engedve, hogy ezúttal a gyülekezet