Wladár Miksa: A sziráki ág. hitvallású evangélikus anyaegyház története. Budapest 1888.

A

sziráki ev. anyaegyház a legrégiebbek közé tartozik. Mint község említtetik Budai Ferencz által: Magyarország polgári históriájára való lexikonjában, III. darab 318. lapon, «Szentgyörgyi Székely Tamás perjel (ötödik László és Mátyás királyok idejében) a jeruzsálemi sz. János vitézi rendének jóváhagyásával ajándékozott Mehorai Jánosnak, Nógrádmegyében Szirág nevű falut 1453-dik esztendőben, melyet ez ideig az említett vitézi rend bírt vala.» Hagyomány szerint a Johanniták itt a jelenlegi templom helyén zárdával bírtak, s midőn a reformatio utáni időkben, Luther követői itt is megszaporodtak, a zárda helyén imaházat építettek, mely későbben lebontatott, s helyén a mostani templom építéséhez fogtak. Ásatások közben egy emberi főt ábrázoló szobormaradvány találtatott, mely a hajdani zárdából származhatott, s mely a jelenlegi templom szegletfalába beépíttetett s mai napig is látható. Az egyház megalakulása a XVI. század második felére esik. ezt onnan lehet következtetni, hogy névleg is ismert első lelkésze Pivole Márton előtt már több lelkésze volt, a ki 1647 körül itt lelkészkedett. Szirák vidékén, nevezetesen Béren, Dengelegen, később Vanvarezon szintén számos hívek valának. kik a sziráki egyházhoz tartoztak. Vanyarcz Lányi Dániel superintendens által Sziráktól elválasztatott s mint leánygyülekezet a gutái anyaegyházhoz csatoltatott. Béri egyház szintén Szirákhoz tartozott, az elválás oka abban állott, hogy egy sátoros ünnepen a béri asszonyok a templomba jöve, ott a jobb helyeket elfoglalták, s a később jövő szirákiak helyeiket követelték, miből viszály történt. Ehhez járult bizonyos Vörös János izgatása, ki magát béri lelkészül megválasztatta, de hivatalától Lányi Dániel superintendens által eltiltatott 1662-ben, Turopolyán tartatott egyházi congregatió alkalmával. Még ekkor ugyan a végleges elszakadás nem történt meg, mert a papi java1*