Wladár Miksa: A sziráki ág. hitvallású evangélikus anyaegyház története. Budapest 1888.

1.0 A SZIRÁKI ÁG. HITV. EVANG. ANYAEGYHÁZ TÖRTÉNETE. A volt tótnyelvíí iskola mellé egy magyar iskola is szerveztetett, melynek fentartásához gr. Degenfeld Lajos úron kivül egyes adakozók hozzájárulnak, s a hívek e czélra fizetik az 5% adót. Most már a tót iskola is egészen magyar, ugy hogy a sziráki ev. egyháznak jelenleg két jól berendezett magyar iskolája van. Itt megemlítendő, hogy a tanítói hivataltól a jegyzői hivatal 1852-ben választatott el. Az egyház mily üldöztetéseknek volt kitéve, erről egyházi levéltárunkban kevés feljegyzések találhatók; valószinü, hogy a Róth család volt az, mely a lelkészeket és a híveket a nagyobbmérvü üldöztetésektől megóvta. Ujabbi időkben nevezetesen 1860-ban nagy forrongásnak volt színhelye sziráki egyházunk az akkori időben kibocsátott császári pátens elfogadása vagy el nem fogadása miatt. Bizonyos Libesberg, akkori szolgabíró fenyegetései határt nem ismerve, az akkori lelkészt ifj. Walentinyi Jánost becsukatással fenyegette, a híveket rábeszélés, fenyegetés, sőt itatás által is a pátens elfogadására reábirni akarta, érdemeket hivén magának szerezni az akkori kormány előtt. A lelkész és felügyelő Bozó Pál határozottan a pátens ellen nyilatkoztak, herédi és kökényesi hívek tiltakoztak e gyűlés határozatai ellen, mivel arra meghiva nem voltak. Szudy Károly ügyvéd ugyanily okból tiltakozik a gvülés határozatai ellen; a sziráki hívek egy nagyrésze a pátens mellett nyilatkozott. Ezektől a lelkész tiltakozása miatt fenyegettetett, ugy hogy a templomból majdnem menekülni kénytelen volt. E tény. hogy megvalósult, nem annyira a sziráki jelen volt híveknek rovandó fel, mint inkább Libesberg szolgabíró izgatásainak, parancsainak, fenyegetéseinek. A törvénytelen határozat azonban soha életbe nem lépett, Szirák pátensszerűleg rendezve soha nem volt, s később a félrevezetettek is belátták tévedésöket. Libesberg hatalmát éreztetni akarva, Bozó Pál felügyelőt, mint lázítót, hivatala elé idézte. E vád alól azonban felmentetett, s Libesberg pedig Szirákról eltétetett. Ilj. Walentinyi János, engedékeny lelkületű volt, rendületlen volt autonomicus szervezetünk mellett, s képes lett volna az apák példáját követve, lelkiszabadságáért mindenét feláldozni, minek bizonyítéka az is, hogy az 1860-ban DessewfYy Ottó nógrádi ev. esp. felügyelője és Esztergálv Mihály pestmegyei ev. esperesség föesperese el nöklete alatt Pesten megtartatott bányakerületi gyűlésen.