Karsay Imre: A szill–sárkányi ágost. hitv. evang. egyházközség rövid története : 1783–1896. Csorna 1897.
9. Iskola s egyébb egyházi épületek
néző négy ablakkal; ezután következett a konyha sövény kéményre, egy szoba tanító lakul, kamra, istálló, szintömés falon nád födéllel, az udvaron két ól s egy bodonyos kút. Az iskola azonban alacson}', szűk, egészségtelen, sötét volt, s nem sokára kezdett omladozni, úgyhogy 1810-ben, a pénzválság idejében, a tanító lakkal együtt úgyszólván teljesen újra kellett építeni. Ekkor az utza felől levő falat téglából rakatták meg. 1816-ban az ólakot építették újra. 1847-ben a gyülekezet ismét az iskola házat javíttatta. 1861-ben mintegy háromszáz forint költséggel padokat készíttetett. Ezen folytonos építkezéshez járult 1865. évi október 9-én délután a tanitó lakban kiütött tűzi veszedelem, mely a templomon kivül az összes egyházi épületeket elhamvasztotta. Az épületek ugyan biztosítva voltak, de mégis nagy csapás volt ez a gyülekezetre. Újra építeni kellett! Ekkor cserép tetővel födetett minden a tanitó laknál is, csakhogy itt a tömésfalak a nehéz tető alatt megrepedeztek, űgy hogy a gyülekezet újra kénytelen volt az iskola, kamra és istálló falait terméskővel megrakatni, sőt a kamra és istálló fedelzetét náddal kellett fölcserélni 1877-ben. így áll ma is. A régi iskola azonban kicsinynek bizonyulván 1892-ben fölépítették az udvar éjszak-nyugoti sarkán a mostani iskolát, mely 2 ablakkal az útzára, két ablakkal az udvarra néz. Az iskola déli oldalán, az épület-testből kiszökellő kis előcsarnok félén át juthatni az elég tágas iskolába. Az északi oldalán, tehát az utza felöl ezen hibás felírás olvasható: „Ág. evang. népiskola. 1891." Csak a hívek áldozatkészsége tette lehetővé, hogy ezen iskola mintegy háromezer frt költséggel fölépülhetett. A lelkészlak szinte változáson ment keresztül. Ez eredetileg is hajtott épület volt, elöl két szobával. Ezután következett a konyha, hátulsó szoba, kamra, szin, istálló; egy födél alatt tömés falon. Az egész lakás alacsony, sötét volt; de azért szakadatlan ismétlődő foltozgatással megállt 1830-ig. Ekkor a cseléd-szobából kezdve hátrafelé (délnek) végig újra építtetett, pajtával együtt. 1833-ban pedig az egész eleje döntetett össze s a hajlásban, utza felöl három szoba épült egymás mellett. A régi ólak helyett ujakat építtettek, melyeknek félöl mélységű alapja s félöl magasan a fala is terméskő; ezenfölül pedig égetetlen tégla. Ily alakban találta a lelkész lakot az 1865-ik évi tűzi-veszedelem, mely után az összes épületekre cseréptető tétetett. Ez időtől fogva a lelkész laknál nagyobb változás nem történt egész 189ö-ig, midőn a
