Czipott Géza: Emléksorok a szentgotthárdi … ev. templom felavatásának alkalmából, 1912. Szentgotthárd 1913.

VI. 1912 október 20.

utat talál minden hajlékba. A sors balra fordulása ellen nincs biztosítva senki. Még a hatalom magaslatán, a. szerencse ölén, bíbor-, bársonyöltöny alatt is nem egyszer fájdalomtól hasadoz a kebel. A balsorssal küzdő embert, mint hü menedékhely várja a templom. Kit levert az élet vihara, e szent hely Istenhez emeli. A tört remények omladéka felett kesergőnek aggodalma itt megenyhül. A templom imára hívja őt a Mindenhatóhoz, ki megsebesít, de meg is gyógyíthat. Biztatja: „Légy hü mindhalálig...!" Bár szíved fáj, könnyhullatás éjjel és nappal kenyered: maradj az igazság híve,. Jézus hü követője s hűségeddel dicsőítsd az Istent. Bízzál, azoknak kik az Istent szeretik, javukra szolgálnak mindenek. Ide jön a megtévedt, kit a lelkiismeret vádol. Midőn töredelemmel leborul a szent vacsora vételénél, itt hallja a vigasztaló szót: „Megvannak bocsátva bűneid, az Isten újra kegyelmébe fogadott, menj el békességgel." Ide hozza tört szívét a szerencsétlen, kit hálátlanság üldöz s a csalódás kétségbeeséssel fenyeget. A világ előtt titkolt sebeit itt feltárja Isten előtt s a hő imádság, mint Noé galambja meghozza a csüggedőnek az új remény olajágát. Megérteti, hogy a szenvedés Krisztus töviskoszorújának egy ága s ha hívei vagyunk: fel kell vennünk, béketűréssel hordoznunk. Vígasztal a hü lelki dajka, hogy eljön a nap, mikor eltöröl az Úr a szemekről minden könnyhullatást. A templom az embernek hü szövetségese. Midőn a hitet éleszti, a szeretet törvényét hirdeti, a szenvedőt vigasztalja : áldott munkát végez. Istenhez emel, tiszteletre kelt mindaz iránt, ami szent és igaz. Az erkölcsiség támasza, a társadalmi rend védője. Sz. H. Ismeritek az új templom feladatát. Ragaszkodjatok hozzá. Tiszteljétek mint jóltevőt, mint Isten áldását. Ne gyepesüljön be az út, mely hajléktokból ide vezet. Ha jön a szent nap s megszólalnak a harangok: ezek hívó szavára keljen ajkatokon a visszhang: „Örvendezek mikor azt mondják: menjünk el az Úrnak házába." Ez szentelje meg szívetek örömét, bánatát, építse bennetek Isten lelkének templomát. Ámen. 39