Czipott Géza: Emléksorok a szentgotthárdi … ev. templom felavatásának alkalmából, 1912. Szentgotthárd 1913.

V.Csüggedést nem ismerő munka

Délelőtt 9 órakor kezdődött az ünnepség. A vasúti állomásról a helybeli tűzoltózenekar hangjai mellett a tem­plom elé vitték a virágokkal feldíszített három új harangot. Amikor megérkeztek, felcsendült az ének: „Erős várunk nekünk az Isten." Ezután Ziermann Lajos esperes tartotta meg felavató beszédét. A harangok rendeltetéséről beszélt. Igazán ehhez a beszédhez méltatlannak tartanok, ha erről szólva a referádák elkoptatott s unott jelzőit hasz­nálnók. Ez a mély vallásosságtól s erős hazaszeretettől áthatott művészies szép beszéd sokáig lelkünkben csengett. Olyan zene volt ez lelkünknek, mint füleinknek a három új harang elandalítóan lágy, magasztosan szomorú, édes­bús zsongása. Ez a beszéd adott hangot annak az érzésnek, amely már régtől ott élt tán sokunk lelkében, de nem hallottuk szavát: „Hirdessétek azt, ami mindnyájunkat összefűz, s ne azt, ami elkülönít egymástól." Ennek a gondolatnak annyi igaz vallásos meggyőződéssel, s oly mély felebaráti szeretettel teljes szép szavakkal adott művészi formát, hogy nemcsak az evangélikus hívekre, de kivétel nélkül mindenkire, mély és maradandó hatást tett. A rábafüzesi dalárda Nagy Károly vezetésével ünnepi dalt adott elő s ezután hozzáfogtak a harangok elhelye­zéséhez. Ez alatt a hívek a főgimnázium tornatermében gyü­lekeztek össze istentiszteletre, ahol az oltári funkciót Eben­spanger Sándor, az ünnepi beszédet Szabó István tartotta. Délben bankett volt a Korona-szálló nagytermében. Délután fél 3 órára elkészültek a munkálatokkal. A templom előtti tér tömve emberrel, mikor Czipott Géza az emelvényre lép. Megkezdi beszédét. A legszebb költői képek sorozata ez a beszéd, melybe belecsendül a mély vallásos meggyőződés hangja. Szavai nyomán megcsendül a legkisebb harang, az, amelyet a munkás nép vett az elhunyt lelkészné emlékére. A poetikusan szép beszéd hatása alatt a harang első szavára könny gyül a szemekbe. A visszaemlékezés könnye vegyül a boldogság örömköny­nyeibe s szól a kis harang: Akik könnyhullatással vetnek, nagy örömmel aratnak. Utánna a második harang szólalt meg s szólt hangja biztatóan: Ne félj kicsi sereg, mert tetszett a ti Atyátok­nak, hogy adjon tinéktek országot. 29

Next

/
Thumbnails
Contents