Holbok József: Emlékirat a szakonyi á. h. évangeliomi keresztyén egyházközség 100 éves fennállásának örömünnepére. Sopron 1893.

XVI. Zárszó

- 30 Azonban Szakony nem »csak magáért« tesz, hanem a mellett mindenkor kész amaz apostoli intés követésére is: »Mig időnk van, mindenekkel jól tegyünk, kiváltképen pedig a mi hitünknek cselédeivel. Gal. 6, 10. Nemcsak közintézeteink, főtanodák, gyámintézet s Leopoldianum, Luther-társasági egyletek ügye van sziviinkhez nőve, hanem együtt örülünk egyházunk »jubilált« jeleseinek örömünnepén s a nagyobb elemi csapások által sújtottak könyeit is lehetőleg szárítgatni igyekezünk. így az utóbbi 3 évtizedben nyújtott jótékonysági segélyadományaink összege 700 frtra rug; s mig ez a segélyzetteknek jól esett, ugy bizonynyal minden még élő adományozó ma is csak édes öntudattal mondhatja magában: boldogabb az, a ki adhat, mint a ki kér; s hogy a jókedvű adakozót szereti az Isten. II kor. 9, 7. XVI. Zárszó. Egy most letiint század végén s az ujabb század küszöbén megállva, ki nem érezné, hogy »hatalmas dolgokat cselekedett az Ur mivelünk; azért vigadunk«. Szálljon fel hát a buzgó szivekből s zengjen az örvendő hivek ajkáról a 115. Soltárban kifejeztt érzelem »Nem nekünk, Uram, nem nekünk, hanem a te nevednek adjad a dicsőséget, a te irgalmasságodért« ! Mert egyedül azt illeti a hála és ditsőités, a kinek »ereje erőtlenség által végeztetik el«. II kor. XII, 9. • Az egyház fennállásának 100-os ünnepén érzett szívbéli öröm s hála találjon méltó kifejezésre az által is, hogy a harangok ércznyelve j("»vőben ne csupán a nyilvános isteni tiszteletet, a halottak iránti kegyeletet s az ünnepélyesebb eseményeket jelezze, hanem az általánosan bevett szép szokáshoz képest a szakonyi á. h. ev. keresztyén egyházközség is elhatározta, hogy ez örömünnep emlékére — az ő harangjai is — reggeli, déli és esti imára fogják buzdítani a híveket, kik mindenkor imádkozván, tapasztalhassák, hogy »Magáldja az Ur azokat, kikőtet félik, kicsinyeket é snagyokat«. Solt. 115, 13.