Sántha Károly: A sárszentlőrinci ág. hitv. evangélikus egyházközség története. Szekszárd 1910.

A) A sárszentlőrinczi ág. hitv. ev. egyházközség statisztikai állása 1897. szept. 9. - I. Az egyház keletkezése

A) A sárszentlőrinczi ág. hitv. ev. egyházközség statisztikai állása 1897. szept. 9. a) Neue. Sárszentlőrincz — a legújabb időben, régebben Szentlőrincz, leghelyesebb neve volna TolnaSzentlőrincz—Tolna vármegyének simontornyai járásában nagyközség, pósta helyben. b) Története. A szent-lőrinczi ev. gyülekezetnek története; részint jegyzőkönyvi és szájhagyománybeli adatokból bold. eml. Balassa János lelkész följegyzései nyomán, részint egyéb források alapján összeállította Sántha Károly, Szent-Lőrinczen 1878. Cj JL. ^ ZZ i • " Az egyház keletkezése. A szent-lőrinczi pusztát legelsőbben 1717-ben szállotta meg néhány róm. kath. német család. Ezek innét nemsokára elköltözködvén, helyöket gr. Mercy tábornok és földesúr intézkedése folytán nyolcz ev. magyar család foglalta el Györkönyből (hol az időben németek és magyarok vegyest laktak) az ő lelkitanitójukkal, T. Bárány Györgygyei együtt az 1722-dik esztendőben s a legelső istentiszteletet ugyanazon év szept. 8-án tartották meg. E nyolcz család neve: 1. Fördős György, 2. Szivos Ádám, 3. Katona Márton,