Sántha Károly: A sárszentlőrinci ág. hitv. evangélikus egyházközség története. Szekszárd 1910.

A) A sárszentlőrinczi ág. hitv. ev. egyházközség statisztikai állása 1897. szept. 9. - II. Templom, lelkészek és lelkészlak

9 tatnak, böjtben kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken böjti elmélkedések. (1878-ban adventben is tartott a jelenlegi lelkész hétköznap elmélkedéseket.) A templomot, kivéve a nyári munkaidőt, igen szép számmal látogatják a hívek ünnep- és vasárnaponkint, sőt hétköznapokon is, különösen böjtben. Meg is lehetne várni, hogy ily népes gyülekezetben mindig tele legyen a templom, mert az egész községmind evangélikusokból áll.

1 Ami a lelkek számát illeti, ez már 1814-ben 1625 volt; — 1820-ban már 1725; 1829-ben 1945; jelenleg pedig (1878 végéig) 1820. A lelkek fogyásának oka a katona-kötelezettségben s az erkölcsi viszonyokban keresendő, miről alább lesz szó.

2 E pont alatt említjük meg a lelkészeket. Mint láttuk, a gyülekezet első lelkésze: Szeneczei Bárány György volt, ki 1722—1757. július l-ig — mikor is hasznos életét bevégezte — bölcsen, híven és fáradhatlanul járt el hivatalában, mely az idő tájt — tekintve nemcsak a gyülekezet megalapításával együtt járó nehézségeket, hanem méginkább a sokszoros üldözést — valóban nehéz, bár dicső hivatás volt. Elüzetése alatt 1726—1729. Bődő Mihály viselte a lelkészi hivatalt. Bárány után jött: Perlaki Gábor 1757-ben, ki 1765-ben N.-Dömölkre ment hivatalát folytatni. Perlaki a dunántúli ev. kerületben superintendensi hivatalt is viselt, mint ezt Tóth Ferencz „A magyar és erdélyországi prot. ekl. históriája" czímű könyvében említi. Ugyanezt meg1 A vasárnap megszentelcsct és házi istentiszt tartását jelen sorok írója sürgeti. 2 1910-bcn a lélekszám Szcntlórinczen 132's Pálfán 186, llzdborjádon 214, Kajdacson 55, N.-Szckelyben 26