A rozsnyói ágostai hitv. evang. egyház temploma 100 éves felszentelésének 1886-os emlékünnepe. Rozsnyó 1887.

A ROZSNYÓI ÁGOST. EVANG EGYHÁZ TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA

16 Az 1871-ik év egyházunk öröméve lett. A felejthetetlen Máday Károly superintendens kora halála által megürült superintendensi hivatal betöltésére, az egyházkerület, a szavazatok nevezetes többségével (143 közül 92-vel) a gömöri egyházmegye akkori főesperesét, a rozsnyói egyház papját Czékus Istvánt választotta meg. Zsedényi Ede, egyházkerületi felügyelő az egyház kérelmére, sorozaton kivül, Rozsnyóra tűzte ki az egyházkerületi gyűlés tartását. szivesen beleegyezve, hogy az egyház legyen tanuja szeretett papja dicsőitésének s örvendjen az ünnepnek, milyent csak ritkán nyújt egyháznak a sors kedvezése. Fényes volt a gyűlés! résztvett benne a magyarhoni egyházak és iskolák egyetemes felügyelője báró Prónay Gábor s vele fia Dezső akkoron esperességi, most — családja hagyományos protestáns buzgóságával, — egyetemes felügyelő; Karsay Sándor dunántuli felavató superintendens, — 8 főesperes mellett mintegy (iO pap, 33 felügyelő és ritka nagyszámú közönség. Megható volt a felszentelés! ünnepély! Karsay Sándor felavató superinfendensnek beszéde amint szívből omlott, ugy szívhez szólott is; néma csend között hangzott el a főpapi komoly eskü, és szent áhítat rezgett át a gyülekezeten, midőn a főesperesi kar —: kezeit az uj superintendens fejére téve — elzengte a szent lelket segítségül hívó, egyszerűségében is nagyszerű zsolozsmáját; s .midőn a gyűlés magasztosult örömérzettel üdvözlé uj főpapját, mindenki annak személyében egyesítve látta egyházi kiváló érdemeinek méltó jutalmát és jövő áldásos munkásságának biztosítását. Ismét csendesebb lefolyású évek következtek, melyeknek szakából említendő tán az, hogy Sziklay Pál által 1859-ben indítványozott és szép lendületet nyert egyházi magtárnak beszüntetése — az 1875. febr. 21-iki egyházi közgyűlésen, kezelési nehézségek miatt — kimondatott, határoztatván, hogy a gabonakészlet eladassék s az utána befolyt összeg külön tőke gyanánt kezeltessék, mely az utolsó számadás szerint jelenleg 2081 frtot tesz. Változatosabb képet nyújtanak a 80-as évek, melyek messzeható intézményeikkel egyházunk jövőjére is kétségtelenül nagy befolyással lesznek. Fontos szerepe van e téren a fillér-egyletnek, mely az 1882-ik évben, az egyházi elnökség felszólítása folytán életbe lépett. Czélja oly tökét gyűjteni, melynek kamatja idővel az egyház szükségeit a hivek terheltetése nélkül fedezze. Tán a czél-