Koehler, Edinhard: A pöstyéni evangel. leányegyház keletkezése. Budapest 1900.
11 lommal a magyar nyelvű szentbeszédet Farkas Gejza nagyszombati ev. lelkész úr mondotta. Ezt követte június 7-én újabb istentiszteletünk Hollerung Károly modori esp.-lelkész úr német szentbeszédével, mely alkalommal a megjelenésben akadályozott Blaskovics Pál sziládi ev. tanító urat a harmoniumnál a pőstyéni nyári szinház karmestere volt szives helyettesíteni. Ezen s következő istentiszteleteinket sorrendjük, a szent functiót végző lelkész urak nevei, az istentisztelet nyelve s a résztvevők száma szerint, alábbi táblázatos kimutatásunk tünteti fel. Az 1897. évi idény zárókövét képezte azon istentiszteletünk, a melyet augusztus 22-én, főtdő dr. Baltik püspök úr személyes lelkészi functiója s vezetése alatt tartottunk s mely valóban fenséges és megható ünnep volt. A Schmidt Károly Jenő pozsonyi ev. lelkész úrtól atyafiságos készséggel átengedett egyhangú liturgiái énekanyagot Smeringa Dénes úr remek négyeshangú szólamra tette át, a melyet Halmay Imre úr helyi színtársulatának tagjai kitűnő iskolázottsággal adtak elő. Ajtatosságunkat ez felette ünnepélyessé s épületessé tette. A jelenlevők száma meghaladta a 100-at és még igen sokan a hely szűke miatt visszatérni voltak kénytelenek. Nekem és családomnak jutott a kitüntető szerencse, hogy főtisztelendő püspök urat, ki előző szombaton délben érkezett meg, újból vendégünkként tisztelhettük. Vasárnap, az istentisztelet után, mintegy 15-en gyülekeztünk össze körötte közös szeretetlakomára s áldó köszönettel bocsátottuk őt ismét útjára azért, hogy, fáradságot s munkát nem kiméivé, a nagy utat megtette, hogy az Igére áhítozó híveinek azt főpásztori készséggel és hűséggel hirdesse. S ezzel az 1897. évi idény bezárult. Vegyes, sőt ellentétes érzelmek töltötték el kebleinket. Hála és öröm egyrészt, — fájdalom és szomorúság másrészt. Boldogok mi, kiknek az Úrban megindított kezdeményezése ily szépen és áldásosán sikerült; szegények mi, hogy immár hosszabb időn az Ige erejét s vigasztalását nélkülözni leszünk ismét kénytelenek ! Visszatekintve az idény sikerére, meggyőződtünk, hogy az istentiszteletek rendezése valóban mélyen érzett szükséget van hivatva kielégíteni ; a fürdővendégek részvétele pedig megmutatta, hogy sokaknak lelki jótétemény az, mely mind2*