Baldauf Gusztáv: A pécsi ág. hitv. ev. egyházközség története. Pécs 1926.

Az első evangélikusok Pécs vidékén

- 8 terjedésének legelején voltak e helyen Krisztusnak és az ő apostolainak követői. A székesegyház alatt épült sirkápolna a IV. századból való. A magyarok meghóditva ez országrészt, nagy jelentőséget tulajdonitanak neki. Mutatja ezt I. (szent) István királynak az a megfontolt, bölcs intézkedése, hogy az általa nemzetvédelmi és kulturális célzattal alapitott 10 püspökségek egyikének helyéül Pécset jelöli ki. A püspökség hatása alatt Pécs és vidéke hamarosan keresztyénné és kulturális emporiummá válik. A papság kulturális szolgálatának, a keresztyén szellem térfoglalásának és a város s vidék jelentőségének méltánylását látni a másik nagy magyar királynak, Nagy Lajosnak azon nagy horderejű elhatározásában, hogy a bolognai egyetem mintájára alapitott első tudományos főiskolát, az első magyar egyetemet 1367-ben Pécsett létesitette. Felismerte Pécs nagy jelentőségét a magyarok földjére éhes, hóditásra vágyó ellenünk, a török is. Mikor Magyarországnak meghóditására indul, erre felé veszi útját, 1526-ban a közel fekvő Mohácsnál, nemzeti nagylétünk nagy temetőjénél letapossa a kis védősereget, ebben a pécsi püspököt is 300 egyetemi tanulóval, elfoglalja Baranyát s annak szivét Pécset. A Félholdnak Pécs fölött 143 évig tartó jármát több emlék jelzi most is még. Ez idő alatt elvesztette a város korábbi fontos nemzeti és kulturális jelentőségét. A gazdasági leromlást és a kulturális elszegényedést szomorúan jellemzik István nevü pécsi plébános 1581-ben a pápához intézett levelének e bus sorai: „a mi püspökünk nem mer hozzánk jönni a török végett (!), a valódi papok száma fölötte csekély és ha volnának is, kik e tisztre vállalkoznak, a török miatt hozzánk jönni nem mernek. Itt előbb 300 és még ennél is több pap volt és egy sem szenvedett szükséget, most pedig magam vagyok a rabságra jutott itteni keresztények szolgája; állapotom szegény és nyomorult, ugy, hogy kenyerem sincsen." Az első evangélikusok Pécs vidékén. A reformáció ott terjedt el leghamarább és a legszélesebb körben, ahol megvolt a kulturális alap. Baranyavármegye jelentős gazdasági múltjánál, Pécs elsőrendű kultúrájánál fogva a legkedvezőbb talaj voltak az egyházi reform-eszmék befogadá-