Baldauf Gusztáv: A pécsi ág. hitv. ev. egyházközség története. Pécs 1926.

Segédlelkészek (káplánok). - Az egyház világi vezetői.

- 50 Kántorok. A kántori tiszt ellátása mindig a legnagyobb nehézségeket okozta. Rendes kántora ritkán volt a gyülekezetnek, ennek tulaj donitható, hogy az egyházi énekben a pécsiek nem igen járatosak. A hatvanas évek végén a róm. kath. tanitóképző intézet növendékei orgonáltak a templomban. 1871-ben ezt a tanintézet megtiltotta nekik. 1875-ben Szigriszt József lesz az orgonálással megbizva, amiért évi 100 frtot kap. 1891-ben a beteg Szigriszt helyett Borsy György belvárosi tanitó kap megbízatást az orgonálásra azzal, hogy az iskolásokat egyházi énekre is tanitsa. 1909. óta Ulbrich Dezső a kántor, aki köteles éneket tanitani és énekkart vezetni. Háborúba vonulásától ideiglenesen Százuj Ede, majd Farkas kamil nyug. r. kath. kántortanítók látják el az orgonálást. Egyházíiak. (Egyházi szolgák.) Első egyházfinak 1861-ben Blumberger Jánost alkalmazzák, kötelességévé téve ra gondoskodást, hogy az imaház körül állandóan rend és tisztaság legyen." E szolgálataiért ingyen lakást kapott az egyház épületében. Miután Blumbergert hűtlensége miatt elbocsátották, König Károly egyházi atya (Kirchenvater) magára vállalván az egyházi adók beszedését is, ő kapta meg az egyház épületében levő lakást, egyházfi pedig a derék Leffer Péter lett, aki ingyen vállalta az egyházfi szolgálatokat, csak később szavazott meg részére a gyülekezet évi 12 frt dijat. Ezt 1869-ben felemelték 50 frtra, de ezért az egyházi adókat is be kellett szednie. 1871-től évi 120 frtot kapott és az általa beszedett egyházi adó 15 %-át. 1871-ben a szabad lakás helyett felszámithatott a kereszteléskor 50 krajcárt, esketéseknél és temetéseknél 1 — 1 frtot. Hosszú éveken át szolgálta egyházát és hogy mennyire szerette, megmutatta azt végrendeletében az által, hogy kis telkét (a pécsi 3800. sz. betétben 4907/2. hrsz.) a gyülekezetre hagyta. Utána Uri János volt az egyházfi 1918-ig.