Baldauf Gusztáv: A pécsi ág. hitv. ev. egyházközség története. Pécs 1926.
A gyülekezet belső kiépítése
- 35 volt a gyülekezetnek 1888 szept. 13 —14-ike, amikor az egyet, ev. egyh. gyámintézet Pécsett tartotta évi közgyűlését, majd 1879. okt. 10-ike, amikor püspöki egyházlátogatáson üdvözölhette kebelében a dunántuli ev. egyházkerület nagyérdemű főpásztorát, Gyurátz Ferenc püspököt és kíséretét: Bauer Adolf főesperest, Wiesner Boldizsár alesperest, Nádosy Kálmán egyházmegyei felügyelőt, Becht Henrik ehm. főjegyzőt. Kiveszi részét a gyülekezet a helyi vonatkozású ünnepekből. Amikor I. Ferenc József király 1891-ben meglátogatja Pécs városát, az esperességgel együtt a gyülekezet is bemutatja hódolatteljes tisztelgését, amit Őfelsége kegyelmesen fogadni méltóztatott. Üdvözli az 1907. évi kiállításkor Frigyes főherceget, a kiállítás fővédnökét. 1887-ben beiktatásakor Kardos Kálmán főispánt, Az istentiszteletek tartásánál állandóan zavarólag hatott, hogy a gyülekezetnek rendes kántora ritkán volt és az énektanítás sem nyert rendszeres megoldást. Az énektanítással a mindenkori kántort bízta meg a gyülekezet, de nem sok eredményt ért el vele. Borsy György kántornak ebbeli mulasztását az egyháztanács többször is felpanaszolja. 1880. pünkösd első ünnepén megtörtént az a szomorú eset, hogy senki sem énekelte az egyházi énekeket. Ekkor az egyházi tanács megbízta Szigriszt József kántort a gyermekek hetenként egyszeri énektanításával, sajnos ennek sem lett sok eredménye. A gyülekezet belső kiépítése. Meglevén temploma, paplaka és rendes lelkésze a gyülekezetnek, nem feledkezett meg a gyülekezet a belső rendnek megalapozásáról sem. A gyülekezet dicséretre méltó rendszeretetéről, alaposságáról és bölcs előrelátásáról tanúskodik az a 25 egyháztag által 1876. junius 23-án a közgyűlés elé terjesztett indítvány, hogy a gyülekezet készíttessen gyülekezeti alapszabályokat. Ezzel a határozatával megelőzött nagyon sok magyarhoni egyházközséget, ezzel szinte példát statuált, amit eddig is alig egynéhány gyülekezet követett. Az alapszabálytervezetet, amit az indítványozók bemutattak, a közgyűlés tetszéssel fogadta, mégis „megrostálás végett kiadta egy bizottságnak." A bizottság lelkiismeretesen foglalkozott az alapszabályokkal, mert sok évre szólóknak kellett lenniök. 1878-ban, hogy többen is hozzászólhassanak, több példányban leíratták. 1879-ben véglegesen 3*
