Baldauf Gusztáv: A pécsi ág. hitv. ev. egyházközség története. Pécs 1926.

Templomépítés.

- 25 frt értékben köteles elfogadni, továbbá a telken álló épületeket 900 frt árban megváltani köteles. Kiköti a bizottság, hogy az összes épitési anyagnak épnek, egészségesnek kell lenni, a méretek szorosan betartandók, szép és csinos munka adassék és végül hogy az épületek 1874 december 15-ig készen átadandók. — A bizottság az épités ellenőrzésére külön albizottságot választott, melynek kötelességévé tétetett, hogy szigorúan őrködjék afelett, hogy az épitési munka a szerződésben megállapitott feltételeknek betartásával történjék. Ennek az albizottságnak tagjai: Lukács cs. kir. őrnagy, Bock vasúti üzletvezető, Dietz vasúti főmérnök, id. König Károly, Valentin Károly, Szontagh Mátyás, Maiéter Rudolf és Márczy Károly mérnök. Hogy milyen lelkiismeretes pontossággal végezték e feladatukat, mutatják a 47 oldalra terjedő sürün irt jegyzetek, amelyeket az ellenőrzők napról-napra szerzett tapasztalataikról felirtak. Alig indult meg a templom és paplak építése, elhatározta a gyülekezet a mosókonyhának és a faháznak felépíttetését is, valamint a templom elé vasrácsnak állittatását, a várost pedig megkeresi, hogy a templom előtti utcatestet szélesbittesse meg. Oly nagy volt a felbuzdulás, hogy még ez évben, 1874 október 3-án kelt pótszerződéssel megbízzák az építőmestert, hogy a szimetria kedvéért építsen a paplaknak pendantjaként egy bérházat is, amelynek felépítéséért az építész 3560 frtot számított. Volt ugyan ellenvélemény is, amely azt óhajtotta, hogy építtessék inkább tanácsterem, iskolaterem, meg egyházfi lakás, de a többség a bérház épület építése mellett döntött. Ezekhez a nagy építkezésekhez nagy pénzre volt szükség. A gyülekezet, amelynek fövágya volt, hogy saját temploma legyen, már elég korán gondolt templomépitési alap gyűjtésére. A legelső összeg, ami erre a célra szolgált, az áldott Gusztáv Adolf Egyletnek 1864-ben küldött 50 frtnyi adománya, amit a gyülekezet gyümölcsöztetésre a takarékpénztárba helyezett el. 1866-ban Valentin indítványára elhatározták egy templomépitési alapnak létesitését, amelynek a hívek önkéntes adományaiból kellett növekednie, hogy necsak külsegélyekre számítson a gyülekezet. 1867-ben „templom-alapot növelő bizottságot" választanak, amire megindul a kérvényezésnek élőszóban és írásban való lavinája. A derék Roykó ez évben elmegy Wormsba a Gusztáv Adolf Egylet központi közgyűlésére, ahol a pécsi gyülekezet érdekében ilyen jellemzését adja az itteni viszonyoknak. „Pécs városának a hatalmas püspöki dómmal 11 nagy róm.