Baldauf Gusztáv: A pécsi ág. hitv. ev. egyházközség története. Pécs 1926.
A mai pécsi gyülekezet keletkezése
- 10 dacára annak, hogy az egyházmegye a „folyamodók ügyét a Főtiszt, kerület hathatós pártfogásába ajánltatni rendelte" és az 1846. 1847. évi egyházmegyei gyűléseken a folyamodvány kedvező elintézésének kérelmét megujitották, az engedély a gyűjtés megindításához nem érkezett meg. A kicsiny sereg mintegy előre érezve a helytartó tanácshoz intézett kérelmének eredménytelenségét, még az imaházépitési eszme megpenditésének évében 400 forinton megveszi magának imaház céljára a Nepomuk, mai Munkácsy Mihály-utca 41. számú házat. Micsoda egyházszeretetnek, hithüségnek kellett lenni e néhány evang. elődünkben, hogy az akkori viszonyokhoz képest ily nagy öszszegü adósságot mertek magukra vállalni, mert bizony készpénzük nem volt és adósságra vették azt meg. Mi több, 1000 forinton még külön istentiszteleti termet is építtetnek hozzá. Meglévén az imaház, régi jó ev. hagyományokhoz hiven, szükségét látják annak, hogy valakiről gondoskodjanak, aki nekik minden vasárnap istentiszteletet tartson és azt a néhány gyermeket az egyház szellemében és hitelveiben tanitsa és nevelje. Miután rendes tanitói képzettségű tanerő beállításához nem volt anyagi erejük, egy Thoma Lajos nevű szíjgyártót alkalmaznak. Ilyen nem képzett tanítók alkalmazása abban az időben nem volt szokatlan dolog és bizony egyik-másik ilyen nem képesített tanító közmegelégedésre töltötte be tisztét, nevelve az egyháznak hü tagokat, a hazának derék polgárokat. Thoma nem volt, sajnos, ebből a fajtából való, mert a 3—3 évre kötött szolgálati egyezséget harmadszor, 1851-ben már nem újították meg vele. Tanító alkalmazásával az eddigi diasporális-szórványgyülekezet leányegyházzá emelkedett. 1846-ban kimondták, hogy mint leánygyülekezet Magyarbólyhoz csatlakoznak. Indokolttá tette ezt nemcsak az a régi egyházi bevett szabály, amely szerint minden gyülekezet, amelyben csak tanitó volt, a felügyelet, irányítás, erkölcsi támogatás és hitelvi ellenőrzés gyakorlása végett szoros viszonyban kellett hogy álljon lelkésszel is biró anyagyülekezettel, hanem a tényleges állapotok is, amelyek az anyagyülekezet erkölcsi befolyását és támogatását szükségessé tették. Mint a vidéken, ugy Pécs városában is igen önkényesen bánt el a r. kath. papság a protestánsokkal és nagyon résen kellett lenni, hogy a törvény biztosította jogok gyakorlásánál sérelmet, kárt ne szenvedjenek és ugy magának az egyháznak, mint az egyes híveknek érdekei megfelelő védelemre