Baldauf Gusztáv: A pécsi ág. hitv. ev. egyházközség története. Pécs 1926.

A mai pécsi gyülekezet keletkezése

— 12 vezőtehetség volt, oly annyira igazi pásztora népének, akiben harmonikusan egyesült a megfélemlithetlen erély és szivjóság, a leereszkedni tudó jó bánásmód és a papi tekintély tiszteletben tartásának megkövetelése, a minden akadályt legyőző kötelességtudat és a legaprólékosabb dolgokban is megnyilatkozó hivatáshüség. Egyházi felsőbbsége is elismerte ez érdemeit. ,,Tisztelendőségednek — igy ir neki Lágler esperességi pénztárnok — a lefolyt években eléggé tanúsított s a jövendőre is fogadott hivataloskodási buzgósága az esperességnek elismerését és méltánylását igényli. Vajha az 5 járás is egyesülten a 7.-el Tisztelendőségedben tisztelhetné körlelkészét." — Roykó Károly a soproni gabonakereskedő Roykó Gottliebnek fia, 1811. márc. 13-án Sopronban született. Itt az evang. liceumban elvégezve középiskoláit, 1832-ben Wienbe ment, ahol 3 évig theologiai tanulmányokat folytatott. Innen hazakerülve, egy évet otthon töltött, mig nemes Kis János kir. tanácsos, ev. superintendens maga mellé nem vette káplánnak. 1836 november 17-én pappá avatta. 6

l/

2 évi itt működés után Szárazdra került káplánnak, ahonnan 3 év multán a magyarbólyiak hivták meg rendes lelkészüknek. 1846. márc. 2-án Magyarbólyba érkezve, még e hó 26-án ünnepélyes beiktatást nyert, a beiktatást Ritter József majosi és Bergmann Lajos izményi lelkészek végezték. 1846. október 17-én nőül vette Laszberg Henrietta grófkiasszonyt és amikor ez 9 évi hosszantartó betegeskedés után 1856-ban meghalt, a rá következő esztendőben másodszor nősült, feleségül vévén sógornőjét, gróf Laszberg Emiliát. Roykó Károly 32 évi áldásos lelkipásztori működés után 1878. szept. 24-én hunyt el Magyarbólyban, ahol tetemei az evang. temetőben pihennek. A mai pécsi gyülekezet keletkezése. Pécs evang. egyháza a magyarbólyi gyülekezettel egy időben keletkezik, de mivel Magyarbóly előbb szervezkedik, Pécs ennek előbb szórványgyülekezetekép, majd mint leánygyülekezete kezdi egyházi életét. Az első, legrégibb evangélikusok itt is 1800 kezdő éveiben telepedtek le. Korábban nem találkozhattunk Pécsett protestánsokkal, mert a városi tanács ilyeneknek letelepedését a hatalmas katholikus városban nem engedélyezte. Az első letelepedő Nendtvich Tamás gyógyszerész. A tanács ugyan az ő letelepedését is megtagadta, de ő az 1791 92. tör-