Harmati Béla: Az Ősagárdi Ág. Hitv. Evangélikus Egyház története. Ősagárd 1936.
A lelkipásztorok
11 Magyar Tuományos Akadémia tagjává választotta. Sírja temetőnkben fellelhető; dr. Székács József bányakerületi püspök tétetett) fölé márvány-emlékkövet, ezzel a felírással: „Itt nyugszik Fabó András, az agárdi evamg. Egyház lelkipásztora, a Magyar Akadémia és Történelmi Társulat tagja. Született Losoncon 1810 február 12-én, meghalt Agárdon 1874 március 17-én. Siratják őt, mint jóltevőjüket, Agárd és vidéke, mint írót a magyarhoni evang. Egyház, mint történetírót a Haza, mint legjobb barátját Székács József." 5. Gaál Mihály volt az ötödik a lelkipásztorok sorában 1874—1911-ig (37 évig). Ezt a nevet adhatjuk neki: az „építkező" lelkipásztor. Németországi tanulmányok után, mint losonci káplán, 32 éves korában kor Li', az agárdi gyülekezet élére, ő építteti a jelenlegi lelkészlakot (1900) és a jelenlegi tanítólakot (1902). Jeles énekfordító (lásd a Dunántúli Énekeskönyv 30. 105. és 263. sz. énekeit). Agárdi pásztorkodásának 30 éves jubileuma alkalmából hívei és tisztelői ezüstserleggel ajándékozták meg. Hamvai az agárdi temetőben pihennek. — Áldott emlékű neje, özv. Gaál Mihályné szül. Algőver G izei'a e könyvecske kiadásának évében még él. 6. A hatodik (lelkipásztor Horeczky Aladár 1912 -1932-ig (20 évig). Született Tiszaföldváron 1888-ban. A gimnáziumot Szarvason és Békéscsabán, a theológiai akadémiát Pozsonyban végezte. Orosházán és Zólyomban volit segédlelkész. Ez utóbbi helyről került 24 éves korában a gyülekezet élére, ő építteti 1913-ban a jelenlegi iskolaépületet. 1915—16-ban az olasz harctéren teljesít tábori lelkészi szolgálatot, ahonnan megrongált testi egészséggel, mint a lelkészi érdemkereszt tulajdonosa tér vissza. A hadi célokra elrekvirált harang helyébe új harangot szerez (1921). A templomot belül