Molnár Imre: Az orosházi evang. egyház rövid története. Orosháza 1930.

Második rész. Az orosházi ág. hitv. evang. keresztyén egyházközség rövid története. - 1. Orosháza és az orosházi evang. egyház megalapítása

17 csak nemrégen települtek oda Vas, Veszprém, Sopron, Zala, Komárom és Somogy vármeg ék magyarlakta vidékeiről. Mint »szabadmenetelű árendások«, Zombán kerestek maguknak békés otthont, mert azt ígérték nekik, hogy ott senki sem fogja őket háborgatni vallásuk szabad gyakorlatában. Egyideig nem is történt bántódásuk. Imaházat és iskolát építettek. Tanítót választottak. És így megalapították a zombai evangé ikus leány egy házat. Kicsiny volt az egyház, de hitben annál erősebb. Tanítójuk egy nagytudományú és kiváló férfiú, Dénes Sándor volt, akinek evangéliomi szilárd hite, apostoli buzgalma és lángoló lelkesedése hasonló hitre, buzga'omra és lelkesedésre serkentette a 30 családból á'Aó kis gyülekezet apraját-nagyját. Néhány év múlva azonban olyan sajnálatos események történtek, amelyek lehetetlenné tették: a zombai evangélikus egyház fennmaradását. A római katolikus földesúr, Dőry Ádám ugyanis mindig több és több r. ka o ikust te epí e^t Zombára és annyira vakbuzgó volt, hogy mindenáron át akarta téríteni az evangélikusokat is a r. k. vallásra. Ezért megtiltotta az evangélikus istentiszteletek tartását és elvette a kis leányegyház imaházát és iskoláját is. A szegény üldözött zombai evangélikusok előtt most már csak két út állott. Vagy új hazát keresnek maguknak, ahol senki sem háborgatja őket vallásuk szabad gyakorlatában, vagy pedig belenyugosznak a z arnoki intézkedésekbe. Tehát vagy élet, vagy halál! De a zombaiak nem ingadoztak, nem csüggedeztek. Élni akaró dacos magya2