Mesterházy Sándor: A nemes–pátrói ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházközség története. Csurgó 1903.

I. A politikai község

állott mögötte, mely múltban a község lakosai királyi adomány-levél által megszerezték és birták Pátrót. — Azt is tudjuk, hogy „Fekete Lőrincz régi Gróf Zrínyiek idejében hoszszas Táborozásáért és vitézségért akkor időbeli felséges Római Császártól Arany lánczot nyert volna Nemességének ajándékul, mellyet a nyakába haza is (t. i. Pátróba) hozott s azután Kanizsa alatt Török fegyvere miatt veszett is el maga Fekete Lőrincz." !•) Háborús világ volt akkor, mely sok községet elsöpört a földszínéről és mely Nemes-Pátrót is nagyon megviselte. A töröknek kedvezett a hadi szerencse. Ős Budavárának tornyain a félhold ragyogott. Az 1600-ik esztendőben Nagy-Kanizsa is török kézre került és a Kanizsán aluli községek lakói keservesen érezték a török járom súlyát. A pátróiak mainap is emlegetik, hogy őseik szántani jártak a töröknek Kanizsa alá, sőt a saját szántóföldeiknek egyrészét is „kanizsai Török földesUrak számára szántották Pátróiak." 2) Hozzá gabonájukat és borukat újra meg újra megdézsmálta a török. Valószínű, hogy ebben a veszedelmes időben veszítették el a pátrói Bebők, Dömötörfy, Györfíy, Szakáll és Bolla családok régi nemesi levelüket is. Végre azonban ütött a szabadulásnak órája. A török egymásután kénytelen feladni várait. 1686-ban Budavára, 1690-ben Nagy-Kanizsa és vidéke is felszabadulnak a török uralom alól. És a községek, melyek ama gyászos időnek nyomorúságát átélték, kezdenek fellélekzeni. A pátróiak is mozgolódnak, még pedig első sorban nemesi levelük megújítása végett. A somogyvármegyei fő- és köznemesek gyülekezetétől beszerzik, — 1715-ben, illetve 1717-ben, — a szükséges bizonyítványokat, melyekben igazolva van, hogy a fenti családok tagjai régi nemesek és Pátrónak ember emlékezet óta birtokosai. E bizonyítványok alapján ki lett számukra állítva latinul az uj nemesi adomány levél, mely jelenleg a levéltárban bádog dobozban őriztetik. — Én e levelet magyarra lefordítottam és szabad fordításban itt közlöm. „Mi, hatodik Károly, Isten kegyelméből római császár, örökös Uralkodó, Német — Spanyol — Magyar 1 ) Tanúvallomás 1724. szept. 17-ról. — 2.) Tanúvallomás 1742-ből. —