Mesterházy Sándor: A nemes–pátrói ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházközség története. Csurgó 1903.

VIII. Püspöki látogatás

bálványok előtt hajtottak térdet, Stefáná és háznépe aj egy igaz Istent imádta lélekben és igazságban. Házá templomul bocsátá h tsorsosai rendelkezésére; id< gyűltek össze istenitiszteletre, énekelni, imádkozni, a3 igét hallgatni és a szentségekkel élni. Sőt egész élett tükre volt az istenfélelemnek, az Isten iránti hű enge delmességnek. — Az Istent, hitünk világánál, mi is Atyánknak, is mertük meg. Kell tehát, hogy mi is szeressük őt, fél jünk ellene vétkezni és bizzunk ő benne, életünk minden idejében. — Miképen kívánkozik a szarvas í folyóvizekre, a képpen kívánkozzék a mi lelkünk is Istenünkhöz. (Zsolt. 42. 2.) — Azt kell vallanunk £ zsoltáriró királylyal: „Uram szeretem a te hazad ban való lakásomat és a te dicsősséged hajléká nak helyét(Zsolt. 26. 8.) Ev. egyházunk ünnepeil megszentelni, istenitiszteleteinken buzgón résztvenni, a szentségkkel áhítatosan élni és hű engedelmességgel magunkat a mennyei Atya gyermekeinek bizonyítani, Isten iránti szent kötelességünk. Oh, de hányan meghidegültek napjainkban mind ezek iránt. Bizony az ilyenek nagyon megszégyenülnek azok előtt a zsidók előtt is, kik Babilonnak folyóvize mellett sirtak vala és nem akartak ott az idegenben éneket mondani a Sionról, hanem visszakívánkoztak Jeruzsálembe, a Jehova oltárához. (137. Zsolt.) A mi evangelikus őseink is az üldözéseknek idején, sokszor száz veszélyek között, napijáró földekre is elzarándokoltak és óriási áldozatokat hoztak csak hogy ev. templomban, evang. énekkel, ev. imádsággal, meg az evangeliomnak hallgatásával imádhassák Istennünket. Oh mutassátok meg ti is, hogy a régi nemes-pátrói ősöknek méltó utódai vagytok. Mert mit használna e templom, ha ebbe nem járna egy, az Istent lélekben és igazságban imádó nép. — És ne feledkezzetek el a házi istenitiszteletről sem, mint nem feledkezett el ott Korinthusban Stéfáná és háznépe, Cleo urnő és háznépe, szóval, tettel vallván : tÉn pedig és az én házam tiszteljük az Urat" (Józsué. 24. 15.) —