Mesterházy Sándor: A nemes–pátrói ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházközség története. Csurgó 1903.

VIII. Püspöki látogatás

— 48 — Az intés nekünk is szól Szeretteim az Urban ! Hiszen mi is a Jézus Krisztusban hiszünk. Ágostai hitvallásunk a Krisztus evangeliomán épült fel és azt valljuk, a mit az apostolok is vallottak, hogy egyedül az Ur Jézus a mi közbenjárónk, ki által lehet a menynyei Atyához eljutnunk és a menyországra megtartatnunk. (Ján. 14. 6.) Jól tudjuk, hogy e hitünk nélkül a világ minden gazdagsága mellett is szegények volnánk és a világ minden gyönyörűsége mellett is siralmunk lenne örökké. — Ellenben mélyen érezzük, hogy e hittel a szegény is gazdag, a siró is megvigasztaltatik és a haldokló is él örökké. Nem is késtek ám a mi hitőseink e hitért küzJeni az evangeliomért áldozni, kehelyért vérüket adni. Lelki büszkeséggel látom a mi nagy reformátorunkat: Luther Mártont ott a rvormsi birodalmi gyűlésen megállani az evangeliomi hitben : itt állok másként nem tehetek, Isten engem ugy segéljen". —Szent csudálattal nézem a magyar protestáns gályarabokat, az eperjesi evangelikus vértanukat, a kik a börtönökben, a gályákon, a vérpadon is megállottak hitükben. Lelkemben meghatottan jártam a német-kereszturi várnak udvarán és néztem a néma falakat, melyek néma, de mégis érthető beszédükkel hirdették nekem, hogy e falakon belül szenvedett egykor: Fábri Gergely egyházkerületünk egykori buzgó püspöke hitéért börtönt. De ime, midőn igy a távolba irányzóm tekintetemet és nézem dicső multunk hithű alakjait, egyszerre csak itt a közelben látok. — lelki szemeimmel, egy ünnepi menetet felénk közeledni. — Váljon kik ezek? A ti őseitek nemes pátrói ev. hivek. Nézzétek elől jönnek a lelkészek, közöttük kimagaslók Kuzmits és Boros ; utánuk a tanitók élükön a kiváltképen buzgó Kozma Miklóssal és nyomban sürü tömegben a hithű hivek. Látom közöttük azt a Bebők Pált, kinek fundusán állott itt a régi, fábul épitett lutheránus templom. Látom azt a névtelent, ki mikor itt az evangélikus templom összeomlott, az első keresztyénnek módjára, a saját házát bocsátá hitrokonai rendelkezésére, hogy